Reggel már háromkor felriadtam. Rémálmom volt. Az volt az egész,hogy ülök a kórteremben Dávid mellett,ő pedig egyszer csak felébred,és elvágja a torkomat egy késsel. Nem,nem őrültem meg,dehogy..
Mivel visszaaludni nem tudtam úgy döntöttem elmegyek kondizni. Gyorsan át is szaladtam,és a végkimerülésig futópadoztam. Végig a Milánnal való veszekedésen agyaltam. Úgy gondolom semmi rosszat nem tettem azzal,hogy bementem Dávidhoz,hisz miattam került kórházba.
Mikor öt óra lett visszamentem a házba,és vettem egy gyors zuhanyt. Ezután a szokásos volt a menetrend. Felöltöztem,kivasaltam a hajamat,sminkeltem, majd biciklire ültem és indulhattam is Csákvárra.
-Sziasztook-köszöntem,mikor beléptem. A fiúk rögtön odajöttek hozzánk
-Beka ezt látnod kell-szólt Gergő
-Nagyon király-tette hozzá Máté
-Mi?-kérdeztem furcsán
-Az ajánlóvideónk-jött oda Roli,majd megmutatott egy ötperces videót. Az van rajta,ahogy mi ketten táncolunk. A műsorban és a próbákon.Nagyon király kis videó lett
-It's awesome-mosolyogtam
-Tetszik?-Sétált a társaságunkhoz Hunor
-Nagyon király lett-mosolyogtam
-Örülök,hogy örül a banda,de gyerünk táncolni! Shakira hét lesz
-Ne mááááár-húzta a száját Gergő,de mindhiába. Amit a Főnök mond az úgy van,és kész.Kezdhettük is a táncot. Elég nehéz dolgunk volt,hisz Shakira zenéje eléggé...érdekes. Nem rossz,de nem épp hip hop stílusú az biztos.
Mikor vége lett a mai próbának,mindannyian a földre dőltünk.
-Ez kész..-lihegett Roli
-Nekem mondod?Kikészültem-mondtam,mivel eléggé szédültem
-Kissé fakó az arcszíned.Jól vagy?-kérdezte
-Persze-mosolyogtam,majd vettem egy mély levegőt,és felkeltem. Meg sem álltam az öltözőmig. Gyorsan beálltam a zuhany alá. A fürdés felfrissített,egykettőre jobban lettem. Túlságosan elgondolkodtam az időt a zuhany alatt,így aztán kapkodva kellett elkészülnöm,és még gyorsabban tekertem el a suliig.
-Sziasztok-köszöntem,mikor beértem a terembe.A legtöbben visszaköszöntek,én pedig leültem a helyemre.Milán pedig,mikor észrevette az érkezésemet odajött hozzám
-Beszélhetnénk?-kérdezte
-Miért?Megint le akarsz cseszni?
-Csak..
-Nincs csak. Féltékeny lettél Dávidra,holott tudod,hogy én már nem belé vagyok szerelmes
-De ez nem ilyen egyszerű..
-Nem?Akkor mi van?
-Én csak..
-Mindegy-legyintettem,majd elővettem az angolcuccomat.Elég rossz volt egész órán mellette ülni,így mikor kicsengettek,azonnal felkeltem és kimentem a teremből. Egyenesen le a focipályára.Tudom,hogy ott lógnak mindig az ötödikesek
-Sziasztok-mosolyogtam,majd mindenki lejött a pályáról
-Épp most tartunk szünetet-mondta Szabi
-De hát a szünet csak most kezdődött.Hogy,hogy..
-Jaaa,hogy mit keresünk itt?-jött oda Boti-ellógtunk egy órát
-Az király-mondtam,majd leültem melléjük a fűbe.
-Mizu?-kérdezte Szabi
-Semmi-sóhajottam-veled?
-Elvagyok-mondta-Mi a baj?
-Honnan veszed,hogy baj van?-grimaszoltam
-Hát..Már öt perce itt vagy,de Milán nem liheg a nyakadba-nevetett-másrészt viszont nagyon komoly vagy
-Semmi sem történt-legyintettem
-Engem nem versz át.Öregebb vagyok,és bölcsebb is
-Bocs főnök-mosolyogtam
-Rebeka-kiáltott Zsolt (?!)
-He?-kiabáltam vissza
-Gyere kicsit
-Nem megyek veled sehova-közöltem
-Ez fontos
-Persze-grimaszoltam
-Milán akar veled beszélni
-Ha akarna valamit,lenne benne annyi,hogy idejönne.-mondtam,majd vette a lapot és tovább állt
-Szia Rebeka-mosolygott Tibi,majd megölelt
-Szia-mosolyogtam vissza
-Kibékültetek?-suttogta
-Nem-forgattam a szemeimet
-Nem haragudhatsz rá örökké-nézett olyan ,,ugyan már,smároljatok és legyen minden happy'' arckifejezéssel
-Nem örökké.-mondtam,majd mivel meghallottam a csengőt,visszasétáltam a terembe.
-Rendben gyerekek-kezdte Anna néni-mielőtt folytatnánk az órát,valamit meg kell beszélnünk.Nem akarom a lelki pásztor szerepét játszani,de.....Rebeka
-Igen?-mindenki engem bámult
-Tanárnő,ne-állt fel Milán
-Mi a franc folyik itt?-kérdeztem
-Ne már tanárnő,én tanulni szeretnék-hisztizett Viki
-Csend legyen!Had folytassam.Tehát nem akarom a lelki pásztor szerepét játszani,és kíváncsiskodni sem akarok,de tudni szeretném mi a fene van az osztállyal. Először is azt nem értem,hogy mért utálja Laura ennyire Rebekát
-Kitúr a tánccsoportból-kiáltotta a ,,barátnőm"
-Nem tehetek róla,hogy engem választottak!Ne felejtsd el,hogy ha én nem lennénk benne,akkor te sem!-hát igen.Anno én ajánlottam be őt...
-Jézusom!Komolyan ez a vita tárgya?-esett le Anna néni álla.Laura csak prüszkölt egyet (mint egy ló,de komolyan) majd helyet foglalt.
-Tanárnő,inkább tanuljunk-húztam a számat
-Azt már nem!-emelte fel a mutatóujját az angoltanárnő-van itt még valami
-Komolyan Rebeka magánéletét kell hallgatnunk?-szólt közbe megint Viki
-Ha nem tetszik,hogy 15perc így megy el az órából,arra az ajtó-mutatott-Szóval mi ez a balhé Milán és közted?
-Tanárnő,hagyjuk már-grimaszoltam
-Majd mi megoldjuk-helyeselt Milán
-Gyerekeek-húzta a száját a tanárnő-Annyira édesek vagytok együtt
-Tessék elhinni,hogy meg fogjuk oldani-grimaszolt Milán
-Remélem-mondta a tanárnő,majd közelebb jött hozzám-De ha mégsem,ne felejtsd el az öcsémet
-Majd észben tartom -bólogattam,majd az óra mehetett is tovább.Amint vége lett,Milán félrehívott
-Beszéljük meg-kezdte
-Nem bízol bennem?
-Nem erről van szó
-Akkor meg miről?!-értetlenkedtem
-Mégiscsak együtt jártatok.
-Jártunk,pontosan. Régen. Mért nem vagy képes továbblépni?
-Nem tudok úgy együtt lenni veled,hogy közben rá gondolsz
-Mért gondolnék rá?Te beteg vagy-hátat fordítottam,és elindultam vissza a terembe,de visszahúzott
-Látom mennyire aggódsz érte
-Ha nem vetted volna észre,miattam került be a kórházba.Nem gondolod,hogy bűntudatom van?De persze,ez máris azt jelenti,hogy szeretem még,igaz?
-Figyelj..
-Nem,nem figyelek. Lehet,hogy nem is kéne együtt lennem veled.Semelyikőtökkel sem-mondtam,majd visszamentem az osztályba. Most már nem húzott vissza. Egyenesen Márkék padja felé vettem az utat
-Márk..-kezdtem-nem cserélnénk helyet?
-Ekkora a gáz?-kérdezte a padtársa,Ricsi
-Ja-mondtam szűkszavúan
-De,persze-mondta,majd összekapta a cuccait,én is az enyémeket,és helyet cseréltünk. Az infó helyett lyukasóránk volt,ami elég unalmasan telt.Azt csinálhattunk,amit akartunk. Épp ezért én felvettem a fejhallgatómat,és Rihanna Rehab című számát hallgattam,amit nem sokkal később Danity Kane-Stay with me című száma váltott. Ez ilyen befordulós óra volt.
Csengetés után indulhattunk is le tesire. A Laurás incidens óta nem kerülhet be a terembe többé a trapéz,így maradtunk a focinál
-Mit csinálsz Rebeka?-ordított le Péter bácsi,mikor már sokadszorra szúrtam el a játékot
-Sajnálom-grimaszoltam,majd a hajamba túrtam,és visszaálltam a helyemre
-Nos,valakinek rossz napja van ma-kiáltott át az ellenfél oldaláról Viki
-Fogjad már be,céda-üvöltötte le Milán a boszorkányt
-Csak egyszer kéne befognod a szádat.Most még én is kussolok-szólt közbe Zsolt. Erre összenéztünk Milánnal,aztán észbe kaptam,és elvontam a tekintetemet. A meccs folytatódott tovább.Megint elszúrtam,és már rohadt ideges voltam
-Juhász,le a pályáról!-üvöltött rám a tesitanár,én pedig hallgattam rá,és leültem a kispadra.-Mi van ma veled?
-Semmi
-Rendben-fonta össze a karját,majd folytatta a dolgát,vagyis nézte a focit.
Mikor vége lett az órának,elsőként siettem ki a teremből,egyenesen az öltözőig. Ott gyorsan magamra kapkodtam a ruháimat,és siettem fel a suliba. Tudtam,hogy azzal,ha kapkodok nem ér véget előbb a nap,de próbálkozni ér.
Ismét angol következett. Anna néni látta rajtam,és gondolom Milánon is,hogy még rosszabbul vagyunk,mint reggel,ezért annyira nem cseszegetett minket. Megülhettünk csendesen az órán.
Az utolsó óránk német volt,a tanár pedig kiosztotta a dolgozatokat
-Rebeka,csillagos ötös-tette elém a lapot
-Jézusom-mosolyogtam-Ez...hihetetlen
-Gratulálok-ölelt át a mellettem ülő Ricsi
-Ne örülj annyira Richárd,a tied 2/3 lett
-Király-tartotta pacsira a kezét mosolyogva. Persze,hogy pacsiztunk
Miután a tanár kiosztotta a dolgozatokat,mehetett is tovább az óra,könyörtelenül. Mikor kicsengettek, úgy kapkodtuk össze a cuccait,mintha az életünk múlott volna rajta.
Én csak siettem haza. Volt még egy kis időm tánc előtt,ezért úgy döntöttem angolozok. Sőt,mi több. Ma inkább busszal mentem ki Csákvárra és az út alatt is olvastam a füzetemet
-Sziasztok-köszöntem,de a szemem még mindig a tananyagon volt. Egy pillanatra felnéztem és láttam,hogy Roli a sarokban ül,szintén egy füzetet bújva. Mellé ültem,és ránéztem a lapokra. Ő is ugyan azt tanulta,mint én. Ezért,mint két stréber,a sarokban ülve segítettük egymást,amíg fel nem kellett kelnünk,és el nem kellett kezdenünk a táncot. Mondanom sem kell,Shakira zenéire táncolni az eddigi legnagyobb kihívás,de örömmel csináltam.
-Szünet-kiabált Hunor,én pedig lefeküdtem a földre
-Beka..-jött oda hozzám Laura
-Igen?-keltem fel
-Sajnálom.Nem kellett volna így kiakadnom. Igazából nagyon örülök annak,hogy mehetsz. Büszke vagyok rád.-mosolygott,én pedig megöleltem
-Azt hittem marad az ,,örihari"-húztam a szám
-Dehogy,most pedig mesélj,mi történt?-simította meg a vállamat
-Szakítottunk-mondtam
-Jézusom-ölelt át-jól vagy?
-Persze.Nincs semmi gond-legyintettem,majd mivel a Főnök visszahívott minket,folytattuk is a táncot. Egészen este tízig ott voltunk,és gyakoroltunk kifulladásig.
Mivel visszaaludni nem tudtam úgy döntöttem elmegyek kondizni. Gyorsan át is szaladtam,és a végkimerülésig futópadoztam. Végig a Milánnal való veszekedésen agyaltam. Úgy gondolom semmi rosszat nem tettem azzal,hogy bementem Dávidhoz,hisz miattam került kórházba.
Mikor öt óra lett visszamentem a házba,és vettem egy gyors zuhanyt. Ezután a szokásos volt a menetrend. Felöltöztem,kivasaltam a hajamat,sminkeltem, majd biciklire ültem és indulhattam is Csákvárra.
-Sziasztook-köszöntem,mikor beléptem. A fiúk rögtön odajöttek hozzánk
-Beka ezt látnod kell-szólt Gergő
-Nagyon király-tette hozzá Máté
-Mi?-kérdeztem furcsán
-Az ajánlóvideónk-jött oda Roli,majd megmutatott egy ötperces videót. Az van rajta,ahogy mi ketten táncolunk. A műsorban és a próbákon.Nagyon király kis videó lett
-It's awesome-mosolyogtam
-Tetszik?-Sétált a társaságunkhoz Hunor
-Nagyon király lett-mosolyogtam
-Örülök,hogy örül a banda,de gyerünk táncolni! Shakira hét lesz
-Ne mááááár-húzta a száját Gergő,de mindhiába. Amit a Főnök mond az úgy van,és kész.Kezdhettük is a táncot. Elég nehéz dolgunk volt,hisz Shakira zenéje eléggé...érdekes. Nem rossz,de nem épp hip hop stílusú az biztos.
Mikor vége lett a mai próbának,mindannyian a földre dőltünk.
-Ez kész..-lihegett Roli
-Nekem mondod?Kikészültem-mondtam,mivel eléggé szédültem
-Kissé fakó az arcszíned.Jól vagy?-kérdezte
-Persze-mosolyogtam,majd vettem egy mély levegőt,és felkeltem. Meg sem álltam az öltözőmig. Gyorsan beálltam a zuhany alá. A fürdés felfrissített,egykettőre jobban lettem. Túlságosan elgondolkodtam az időt a zuhany alatt,így aztán kapkodva kellett elkészülnöm,és még gyorsabban tekertem el a suliig.
-Sziasztok-köszöntem,mikor beértem a terembe.A legtöbben visszaköszöntek,én pedig leültem a helyemre.Milán pedig,mikor észrevette az érkezésemet odajött hozzám
-Beszélhetnénk?-kérdezte
-Miért?Megint le akarsz cseszni?
-Csak..
-Nincs csak. Féltékeny lettél Dávidra,holott tudod,hogy én már nem belé vagyok szerelmes
-De ez nem ilyen egyszerű..
-Nem?Akkor mi van?
-Én csak..
-Mindegy-legyintettem,majd elővettem az angolcuccomat.Elég rossz volt egész órán mellette ülni,így mikor kicsengettek,azonnal felkeltem és kimentem a teremből. Egyenesen le a focipályára.Tudom,hogy ott lógnak mindig az ötödikesek
-Sziasztok-mosolyogtam,majd mindenki lejött a pályáról
-Épp most tartunk szünetet-mondta Szabi
-De hát a szünet csak most kezdődött.Hogy,hogy..
-Jaaa,hogy mit keresünk itt?-jött oda Boti-ellógtunk egy órát
-Az király-mondtam,majd leültem melléjük a fűbe.
-Mizu?-kérdezte Szabi
-Semmi-sóhajottam-veled?
-Elvagyok-mondta-Mi a baj?
-Honnan veszed,hogy baj van?-grimaszoltam
-Hát..Már öt perce itt vagy,de Milán nem liheg a nyakadba-nevetett-másrészt viszont nagyon komoly vagy
-Semmi sem történt-legyintettem
-Engem nem versz át.Öregebb vagyok,és bölcsebb is
-Bocs főnök-mosolyogtam
-Rebeka-kiáltott Zsolt (?!)
-He?-kiabáltam vissza
-Gyere kicsit
-Nem megyek veled sehova-közöltem
-Ez fontos
-Persze-grimaszoltam
-Milán akar veled beszélni
-Ha akarna valamit,lenne benne annyi,hogy idejönne.-mondtam,majd vette a lapot és tovább állt
-Szia Rebeka-mosolygott Tibi,majd megölelt
-Szia-mosolyogtam vissza
-Kibékültetek?-suttogta
-Nem-forgattam a szemeimet
-Nem haragudhatsz rá örökké-nézett olyan ,,ugyan már,smároljatok és legyen minden happy'' arckifejezéssel
-Nem örökké.-mondtam,majd mivel meghallottam a csengőt,visszasétáltam a terembe.
-Rendben gyerekek-kezdte Anna néni-mielőtt folytatnánk az órát,valamit meg kell beszélnünk.Nem akarom a lelki pásztor szerepét játszani,de.....Rebeka
-Igen?-mindenki engem bámult
-Tanárnő,ne-állt fel Milán
-Mi a franc folyik itt?-kérdeztem
-Ne már tanárnő,én tanulni szeretnék-hisztizett Viki
-Csend legyen!Had folytassam.Tehát nem akarom a lelki pásztor szerepét játszani,és kíváncsiskodni sem akarok,de tudni szeretném mi a fene van az osztállyal. Először is azt nem értem,hogy mért utálja Laura ennyire Rebekát
-Kitúr a tánccsoportból-kiáltotta a ,,barátnőm"
-Nem tehetek róla,hogy engem választottak!Ne felejtsd el,hogy ha én nem lennénk benne,akkor te sem!-hát igen.Anno én ajánlottam be őt...
-Jézusom!Komolyan ez a vita tárgya?-esett le Anna néni álla.Laura csak prüszkölt egyet (mint egy ló,de komolyan) majd helyet foglalt.
-Tanárnő,inkább tanuljunk-húztam a számat
-Azt már nem!-emelte fel a mutatóujját az angoltanárnő-van itt még valami
-Komolyan Rebeka magánéletét kell hallgatnunk?-szólt közbe megint Viki
-Ha nem tetszik,hogy 15perc így megy el az órából,arra az ajtó-mutatott-Szóval mi ez a balhé Milán és közted?
-Tanárnő,hagyjuk már-grimaszoltam
-Majd mi megoldjuk-helyeselt Milán
-Gyerekeek-húzta a száját a tanárnő-Annyira édesek vagytok együtt
-Tessék elhinni,hogy meg fogjuk oldani-grimaszolt Milán
-Remélem-mondta a tanárnő,majd közelebb jött hozzám-De ha mégsem,ne felejtsd el az öcsémet
-Majd észben tartom -bólogattam,majd az óra mehetett is tovább.Amint vége lett,Milán félrehívott
-Beszéljük meg-kezdte
-Nem bízol bennem?
-Nem erről van szó
-Akkor meg miről?!-értetlenkedtem
-Mégiscsak együtt jártatok.
-Jártunk,pontosan. Régen. Mért nem vagy képes továbblépni?
-Nem tudok úgy együtt lenni veled,hogy közben rá gondolsz
-Mért gondolnék rá?Te beteg vagy-hátat fordítottam,és elindultam vissza a terembe,de visszahúzott
-Látom mennyire aggódsz érte
-Ha nem vetted volna észre,miattam került be a kórházba.Nem gondolod,hogy bűntudatom van?De persze,ez máris azt jelenti,hogy szeretem még,igaz?
-Figyelj..
-Nem,nem figyelek. Lehet,hogy nem is kéne együtt lennem veled.Semelyikőtökkel sem-mondtam,majd visszamentem az osztályba. Most már nem húzott vissza. Egyenesen Márkék padja felé vettem az utat
-Márk..-kezdtem-nem cserélnénk helyet?
-Ekkora a gáz?-kérdezte a padtársa,Ricsi
-Ja-mondtam szűkszavúan
-De,persze-mondta,majd összekapta a cuccait,én is az enyémeket,és helyet cseréltünk. Az infó helyett lyukasóránk volt,ami elég unalmasan telt.Azt csinálhattunk,amit akartunk. Épp ezért én felvettem a fejhallgatómat,és Rihanna Rehab című számát hallgattam,amit nem sokkal később Danity Kane-Stay with me című száma váltott. Ez ilyen befordulós óra volt.
Csengetés után indulhattunk is le tesire. A Laurás incidens óta nem kerülhet be a terembe többé a trapéz,így maradtunk a focinál
-Mit csinálsz Rebeka?-ordított le Péter bácsi,mikor már sokadszorra szúrtam el a játékot
-Sajnálom-grimaszoltam,majd a hajamba túrtam,és visszaálltam a helyemre
-Nos,valakinek rossz napja van ma-kiáltott át az ellenfél oldaláról Viki
-Fogjad már be,céda-üvöltötte le Milán a boszorkányt
-Csak egyszer kéne befognod a szádat.Most még én is kussolok-szólt közbe Zsolt. Erre összenéztünk Milánnal,aztán észbe kaptam,és elvontam a tekintetemet. A meccs folytatódott tovább.Megint elszúrtam,és már rohadt ideges voltam
-Juhász,le a pályáról!-üvöltött rám a tesitanár,én pedig hallgattam rá,és leültem a kispadra.-Mi van ma veled?
-Semmi
-Rendben-fonta össze a karját,majd folytatta a dolgát,vagyis nézte a focit.
Mikor vége lett az órának,elsőként siettem ki a teremből,egyenesen az öltözőig. Ott gyorsan magamra kapkodtam a ruháimat,és siettem fel a suliba. Tudtam,hogy azzal,ha kapkodok nem ér véget előbb a nap,de próbálkozni ér.
Ismét angol következett. Anna néni látta rajtam,és gondolom Milánon is,hogy még rosszabbul vagyunk,mint reggel,ezért annyira nem cseszegetett minket. Megülhettünk csendesen az órán.
Az utolsó óránk német volt,a tanár pedig kiosztotta a dolgozatokat
-Rebeka,csillagos ötös-tette elém a lapot
-Jézusom-mosolyogtam-Ez...hihetetlen
-Gratulálok-ölelt át a mellettem ülő Ricsi
-Ne örülj annyira Richárd,a tied 2/3 lett
-Király-tartotta pacsira a kezét mosolyogva. Persze,hogy pacsiztunk
Miután a tanár kiosztotta a dolgozatokat,mehetett is tovább az óra,könyörtelenül. Mikor kicsengettek, úgy kapkodtuk össze a cuccait,mintha az életünk múlott volna rajta.
Én csak siettem haza. Volt még egy kis időm tánc előtt,ezért úgy döntöttem angolozok. Sőt,mi több. Ma inkább busszal mentem ki Csákvárra és az út alatt is olvastam a füzetemet
-Sziasztok-köszöntem,de a szemem még mindig a tananyagon volt. Egy pillanatra felnéztem és láttam,hogy Roli a sarokban ül,szintén egy füzetet bújva. Mellé ültem,és ránéztem a lapokra. Ő is ugyan azt tanulta,mint én. Ezért,mint két stréber,a sarokban ülve segítettük egymást,amíg fel nem kellett kelnünk,és el nem kellett kezdenünk a táncot. Mondanom sem kell,Shakira zenéire táncolni az eddigi legnagyobb kihívás,de örömmel csináltam.
-Szünet-kiabált Hunor,én pedig lefeküdtem a földre
-Beka..-jött oda hozzám Laura
-Igen?-keltem fel
-Sajnálom.Nem kellett volna így kiakadnom. Igazából nagyon örülök annak,hogy mehetsz. Büszke vagyok rád.-mosolygott,én pedig megöleltem
-Azt hittem marad az ,,örihari"-húztam a szám
-Dehogy,most pedig mesélj,mi történt?-simította meg a vállamat
-Szakítottunk-mondtam
-Jézusom-ölelt át-jól vagy?
-Persze.Nincs semmi gond-legyintettem,majd mivel a Főnök visszahívott minket,folytattuk is a táncot. Egészen este tízig ott voltunk,és gyakoroltunk kifulladásig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése