Éjjel kaptam egy sms-t Milántól,hogy holnap kiránduláson megtanít deszkázni,és,hogy,van egy meglepetése a számomra.
Mivel 5-kor a suliba kellett lenni (igen hajnal ötkor,kész őrület),ezért már 3-kor fenn voltam,hogy tudjak futni egyet.Normális gyerek aludna még,de nem,én nem az a kategória vagyok.Nekem dolgoznom kell az alakomon,nincs mese.Szóval szokásos rutin.Futás,zuhany,hajcsinálás,sminkelés,felöltözés. Már majdnem elindultunk a kocsival,amikor anyuék megállítottak.
-Kicsim,mivel nem volt időd megvenni magadnak a telefont,apáddal úgy döntöttünk,hogy megvesszük helyetted. Nyisd ki.-mosolygott rám
-Úr isten anya,ez komooly?Imádlak titeket köszönöööm!-és akkor kinyitottam a dobozt,és nem más volt benne,mint az én vadonatúj Blackberry curve 9320 telefonom. Imádtam.Egész végig azt nézegettem,próbálgattam.Szerencsére van ingyen net rajta,szóval egyszerűen tökéletes az egész.
Mikor megérkeztem(egy kicsit előbb,mint kellett volna,hupsz) András már ott volt.
-Jó hajnalt-köszönt
-Neked is-köszöntem
-Jól van kicsim,mi megyünk vigyázz magadra-szólt anya
-Oké oké.-azzal elbúcsúztunk,és ők elmentek
-Új telód van?-kérdezte András
-Igen,elromlott a régi-válaszoltam
-Megnézhetem?
-Persze.-adtam a kezébe
Kicsivel később megérkezett Milán.
-Mi a meglepi?Mi a meglepi?-kérdeztem ugrálva
-Nyugi Rebus,majd megtudod később-mosolygott
-AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ-óbégattam.
Leültünk,egymás mellé,kicsit dumáltunk,aztán bealudtam,nos igen.Milán vállára dőlve.És kényelmes volt.
Aztán Zsolt keltett
-Cica,kényelmes a haverom?-nézett furcsán
-Mi,hol vagyok?-néztem körbe
-Tudod,ma van a kirándulás első napja-magyarázta
-Jaaaj,tényleg
-Gyerekek mind itt vagyunk? Had számoljak. 1,2,3..Bence ne ugrálj,4,5,6,Péter vedd már fel azt a pink sálat a földről és ne hisztizz,7,8,9,10,Milán elteszed azt a deszkát,vagy elégetem,11,12,13,14,15. Megvagyunk oké.Irány fel a buszra,mindent mondok ott.
Felmentünk a buszra.Én Zsolt mellett ültem,előttünk Laura és Glória,mögöttünk Milán és Márk foglaltak helyet.
-Gyerekek,egy kis csöndet,fontos dolgot akarok mondani.Ez nem egy szokásos kirándulás lesz.Ilyet még sose szerveztem,de megtetszett az ötlet,így hát gondoltam mért is ne?Maximum nevetünk egyet,ha még se jó-próbálta fokozni a hangulatot Marika néni.Nem sikerült neki...-Az erdőben fogunk élni,faházakban.Mindenkivel fog lakni egy ,,mester",ő fog rátok vigyázni,és kicsit tanít is majd titeket.
-Tanárnő,fájni fog?-kérdezte Bence
-Micsoda?-nézett nagyot a tanárnő
-A tanulás.-kész végünk volt,mindenki röhögőgörcsöt kapott
-Bence ne komolytalankodj! Tehát.Messze lesztek egymástól nagyon.Csak hárman lesztek egymásnak,remélem kicsit összekovácsolja a bandát.A felosztást én találtam ki,ami a következő lesz:
-Első ház:Rebeka,Milán,Ádám
Itt összesúgtunk mi hárman,hogy király lesz,bár Zsolton látni lehetett,hogy nyugtalan
-Második ház:Laura,Dávid,Bence
-Harmadik ház:Glória,Márk,Péter
-Negyedik ház:Viki,Zsolt,András
-Utolsó ház:Noémi,Kristóf,Richárd
-Ha megfelel,ha nem ez van,kész.A különböző házak csak a vacsoránál érintkeznek.Unatkozni nem fogtok,azt biztosítottam.Most pedig pihenhettek,hosszú az út.
Én nem tudom hova mentünk,de az,hogy 5-re érkeztünk meg,az biztos.Szerintem a szomszéd kontinensre buszoztatott minket.
Amikor megérkeztünk,várt minket 3 ,,mester".Köszöntöttek minket,és mindegyik választott egy csapatot.Hozzánk Imi bácsi jött,elég jó fejnek tűnik.Amikor vége lett a búcsúzásnak,elindultunk a házhoz.Nem volt messze,de bőrönddel egy mérföldnek tűnt.Kívülről szép faház volt,belülről annál gyönyörűbben festett. Ami azt illeti kissé meglepődtem,hogy háromszemélyes ágy várt minket,de nem lesz akadály,attól még fogok aludni
-Na,ez érdekes lesz-huppant le a fotelba Ádám
-Mekkora buli lesz már úúr isteeen-sikoltoztam
Milán elment a másik szobába,gondoltam megnézem mi van ott,ahol ő van. Telefonált.Hogy hogyan azt magam sem tudom,hisz erdőben térerő?! A lényeg még sem ez.Valami ilyesmi volt:
,,Zsolt,ezt nem teheted.Nem..nem..Rebus ezt nem érdemli...figyelj már!! ő ennél sokkal jobb.Ember hagysz szóhoz jutni?Ezzel örökre elveszíted..."
Ennyi az,amit meghallgattam,aztán kirohantam a szobából.Muszáj volt levegőznöm.Mint,ha mi sem történt volna,Milán utánam jött,mosolyogva(szerintem nem tudta,hogy hallom)
-Jól vagy?-nézett rám
-Persze-füllentettem
-Nem úgy nézel ki.Van valami,amiről tudnom kéne?-kérdezte.
-Nem,nincs semmi.És nekem?-vontam kérdőre
-Nem,nem tudok róla.
Ezzel le is zártuk a témát,én pedig bementem a házba.Nem tudom mi volt ez az egész.Mit nem tehet velem Zsolt?Mért veszítene el?Kész agyrém az egész
Hamarosan Imi bácsi jött be
-Srácok,vacsi.Gyertek-vezetett minket.Egész úton,és vacsora alatt csöndben voltam,amit mindenki észrevett,és csoportosan támadtak le,hogy mi a bajom.
-Semmi,semmi okés vagyok.-nyugtattam le az osztályt
-Biztoooos?-hisztizett Laura
-Igen,tuti-mosolyogtam
Kicsit ültünk a tábortűznél,meg énekeltünk,aztán véget ért a móka és hazasétáltunk.
Bementem,és lezuhantam az ágyra,mire Milán jött be
-Nem mondtad,hogy Ádám bagózik-jelentette be
-Nem tartottam fontosnak közölni veled-válaszoltam ridegen.
-Jó akkor vagy most elmondod mi a bajod,vagy erővel szedem ki belőled,de nem akarod,hogy megcsikizzelek-simogatott meg
-Mit akar csinálni velem Zsolt?Hallottam a beszélgetést.-vallottam be
-Rebus,én...........-sóhajtott nagyot
-Hallgatlak-várakoztam türelmetlenül
-Az az igazság,hogy Zsolt...fűz egy lányt.Vagyis ez több annál,mint,hogy fűz.Többször is lefeküdtek.Ezen a héten kétszer. És amikor egyik nap úgy sietett haza,akkor sem haza ment,hanem ahhoz a lányhoz-Itt már látta rajtam,hogy folyik a könnyem,ezért átkarolt-és a java most jön..az a lány Bella.Az ex-barátnője...
Teljesen kiakadtam,sírógörcsöm lett,végem volt. Ádám is bejött,így ő is tudott mindent.Tény,hogy először köpni nyelni nem tudott,aztán olyan válogatottan káromkodott,hogy díjat érdemelne érte,de megértem.Én is nagyon kibuktam.Hogy tehette ezt Zsolt?!Miért?!UTÁLOM ŐT.
Szóval az első nap pokol volt.De még mielőtt elaludtam volna,küldtem egy sms-t anyunak,hogy jól vagyunk,meg minden.
Aztán hasra fordultam,és elaludtam.Közben éreztem,hogy Ádám is és Milán is simogat.
2013. május 31., péntek
Holnap kirándulás!
Eszméletlen volt a reggelem.Anya 4-kor bekopogott hozzám
-Kicsim este hívtalak mi van a telefonoddal?-kérdezte
-Anya...hajnal négy van..amúgy tönkrement...-nyöszörögtem
-Tönkrement?Na jó,mivel gondoltam,hogy ez áll a háttérben,egy borítékba tettem pénzt.Vegyél újat még ma-mondta felkészülten
-Jó..köszi-hálálkodtam fél ébren
Mivel nem tudtam elaludni,muszáj volt felkelnem.Tornáztam egy kicsit,és tehetetlenül tébláboltam a házban,aztán gondoltam egyet,és elkezdtem telefonálni
-Jóó reggeeelt-ordítottam a vezetékes telefonba
-Rebeka,tegnap éjjel fél öt van...-makogott
-Úgy érted hajnal-röhögtem ki
-Mit akarsz?-türelmetlenkedett
-Unatkozom,és amúgy is csak fel akartalak kelteni,hisz mindjárt suli.Na puszi-azzal le is tettem
Felvettem a szokásos ruhám,és bekapcsoltam az ipademet és indultam futni. A mai futás kissé fárasztóbb volt,mint szokott lenni,de ez van.
Hazementem,és mivel már reggel 6-kor volt vagy 28 fok,fürdés után, gondoltam felveszem azt a cuki egybe részes ruhámat,amit még anyu vett múlt hónapban. Mivel ehhez inkább a vasalt haj áll jól,nem haboztam meg is csináltam. Így indultam suliba. Út közben felvett Zsolt és anyukája,erre jöttek kocsival
-Csókolom,szia Zsolt.Köszönöm,hogy felvett-köszöntem
-Nincs mit,Rebeka-mosolygott Erzsi néni
-Cica,nagyon jól nézel ki-dicsért meg,majd megcsókolt.
-Köszi.
Igazából nem volt semmi extra,csak a szokásos bájcsevej,mint a filmekben
Amikor bementünk az osztályterembe,egyedül Milán volt még csak ott.Igaz elég korán is volt,még negyed 8 se.
-Ember,látom egyedül vagy.Kis Forever Alone-gúnyolódott Zsolt,de érdekes módon semmit sem vágott vissza Milán,csak állt és nézett,engem..
Aztán Zsolt odament,és csettintett egyet Milán arca előtt.
-őő,mi hol tartottunk?Szia Rebeka,jó a ruhád-próbált továbblépni
-Szia Milán,kössz-néztem furcsán
-Úú ki az a csaj ott?Ja,csak az az idióta aki hajnalban felhívott,mert nem tudott aludni-utalt rám Ádám
-Ádii,tudod hogy imáááádlak-azzal megöleltem
-Én is,de máskor hagyj aludni!-nyomott puszit az arcomra.
Egy idő után szállingóztak az osztálytársaink,és a legtöbb meglepődött a kinézetemen.Nem csodálom.Én és a vasalt haj?Ez a párosítás nem gyakran fordult elő még.
-Úr isten de jó ruci,és mi van a hajaddal?-kérdezte Laura
-Szerintem csúcs a hajad-mondta Glória
-Köszi csajok-mosolyogtam rájuk
-Gyerekek leülni!Elkezdődött az óra. Rebeka milyen csinos vagy ma-köszöntött minket Marika néni
-Köszönöm Tanárnő-rám mosolygott,majd folytatódott az óra.
-Rendben. A mai nap témája Juhász Gyula. Ki mit tud róla?Bence?-nézett rá a mi kis poéngyárunkra.
-Ő volt az az emo nem?és írt asszem verseket is....-egy pillanatig elbizonytalanodott-vagy tudja mit tanárnő?én imádom önt,de a tanórája f*s-fejezte ki magát szépen,magyarosan.
-Bence,kár volt kérdeznelek-álapította meg az ofő.-Tudjátok mit?Ha már úgyis f*s a tantárgyam,akkor beszéljünk a holnapról. Mindenki itt van 5-re a suliba. Indulunk kirándulni. Busszal megyünk mégse vonattal.Aki késik itthon marad. Egyenlőre ennyit mondok.A többi meglepetés. Kérdés?
-Mennyi időre megyünk?-kérdezte Kristóf
-Három napra.
-Csaaaaak?-kérdezte Márk
-Mért mennyire mennél Márk?-nézett rá Marika néni
-Egy évre-tapsolta meg magát a fiú.
-Figyeljétek hogy örül magának?Íme az osztály második forever alone -ja-próbált vicces lenni Zsolt
-I AM A F.CKING FOREVER ALOOONEEEE- üvöltötte Márk.Még szerencse,hogy a tanárnő nem tud angolul.
Az első magyarórát még elhülyéskedtük,a másodikon viszont kőkeményen dolgoztunk,Juhász Gyula volt a téma,amit innentől Bence eléggé elbaromkodott.
A harmadik óra tesi volt,mert mért is ne,ahol a szokásos dolgokon kívül más nem történt.
Angol előtt,még beszélgettünk kicsit Milánnal
-Na,mikor tanulsz újra?-kérdezte
-Nem igazán értem,mire gondolsz-néztem rá amolyan ,,miről beszélsz ember?!" fejjel
-Deszka-mosolygott rám
-Ja,hát nem tudom.
-Na,miről maradtam le?-ült közénk Zsolt.-jut eszembe.Rebeka ma edzés jössz?-kacsintott
-Aha,persze-mondtam,aztán hirtelen Milán felállt,és elment.Hát jó.
Még volt két angolunk,egy németünk,meg egy matekunk,de nem volt nagyon semmi.
Még volt két angolunk,egy németünk,meg egy matekunk,de nem volt nagyon semmi.
Suli után mentünk Zsolt edzésére.
-Majd néha idefutok,vigyázz magadra cicc-csókolt meg
Aztán ment is focizni.Elképesztően jól csinálja.Hirtelen odakiabál neki az egyik haverja
-Zsolt hozd már a csajodat,had nézzük meg mit tud!-üvöltötte
-Egy perc-intett a barátjának
-Na gyere Rebus,mutasd meg nekik-kacsintott
-Ruhába?Álmodj-jelentettem ki
-srácok,kéne mez!-ordibált a pályára
Két perc mulva tényleg kaptam mezt,meg gatyát,meg felvettem a tesicipőmet,és beálltam.Elképesztően jó volt,a fiúk egészen meglepődtek,hogy tudok focizni
-Bakker Zsolt milyen csajt akasztottál le?Jobban focizik,mint mi..-röhögött
-Tudod,nekem a legjobb jár-karolta át Zsolt a vállam
Maradtunk,és fociztunk még egy órát,aztán 5-6 között csak hazaértem.Nagyon fáradt voltam
-Szia kicsim.De megizzadtál-mondta anya
-Szia,ja,Zsoltékkal fociztam,de nagyon fáradt vagyok.Azzal fel is mentem a szobámba. Facebookoztam,fürödtem,vacsiztam,bepakoltam a bőröndömbe,és zuhantam is az ágyba. 11 volt,mire végeztem mindennel
Éjjel kaptam egy sms-t Milántól,hogy holnap kiránduláson megtanít deszkázni,és,hogy....
Deszkára fel!
Reggel ötkor szólt az ébresztőm.Fáradtan bár,de gyorsan ettem egy almát,magamra dobtam a futós ruhámat,fogat mostam,felkaptam az ipadet és indultam is a reggeli körömre. Fél óra alatt lezavartam,ma reggel nagyon formában voltam.Aztán hazamentem,megfürödtem,befontam a hajamat,és indultam is a suliba
-Sziasztok-köszöntem,mikor beértem a terembe
-Na,már csak te hiányoztál- fejezte ki magát kedvesen Viki
-Lehet leállni Viki.Oltsd le magad!-hűtötte le Ádám a boszorkányt,aztán odajött hozzám és megölelt
-Na,milyen volt a hétvége?-kacsintott rám
-Jaj,ha te tudnád-nevettem el magam
-CICUUUUUUUUS!-üvöltött rám Zsolt
-ZSOOOOOLT!-üvöltöttem vissza.
-Már hiányoztál-csókolt meg-Csá Ádám-fogott kezet az uncsimmal
-Na,én is megjöttem ám,mi az,hogy kihagytok a csoportos ölelésből?-hitetlenkedett Glória. Szóhoz sem juthattunk,hisz jött Laura,aki szó szerint a nyakamba ugrott.Valahogy(nem tudom hogy) levakartam magamról,majd megjött Milán is.
-Jó,most hogy mindenki itt van,aki számít mért nem öleljük át egymást egy nagy körbe?-vicceltem.És tényleg,csak poénként vetettem fel,mire a többiek teljesen komolyan gondolva,tényleg körbeálltak és ölelkeztünk.
Sajnos a szeretetkörünk hamar szétszakadt,ugyan is benyitott Emília néni és elkezdődött az óra. Nem volt semmi extra,csak ültünk és unatkoztunk,mint általában. Dupla angol után siettünk fel az infóba,ahol Niki néni feladatot adott.El sem hittem. Csinálnunk kellett egy power pointot az eddigi életünkről,az érdeklődési körünkről,stb. Ezt mondjuk házinak adta fel következő órára,igazából valami szöveget kellett begépelnünk,ami angolul volt,szóval volt benne hiba bőven.
-Cica-suttogott Zsolt
-Hm?
-Tesi lesz...-mondta kitörő örömmel...
-Tudom,ne is mond-szomorodtam el
Hát igen,Péter bácsi elrontja a tesiórák hangulatát az utálatával.
Nem is mondok az óráról semmit,hisz ugyanúgy szitkozódott mint mindig,amikor ötöst kell beírnia nekem valamire.Ezúttal az a valami a kötélmászás volt.
-Figyelj,nézd a jó oldalát,legalább a jegyeidet nem rontja le-mondta Glória
-Igen,ez tényleg jó.Utál,de legalább tisztel..valamennyire-helyeselt Laura
-Ja, ,,valamennyire"-néztem rájuk hitetlenkedve.
-Figyelj,nem tudom mit hisztizel.Inkább örülj. Nézz rá a tanárra.Azért utál,mert jó vagy egy sportban.Ez nem tesitanár!És egy percre se hidd,hogy kiállok egy olyan ,,lány" mellett mint te,csupán nem értek egyet a tanárral.-tartott kisebb beszédet Viki.
Tesi után a változatosság kedvéért angolunk volt.
-Most csinálhattok csendben akármit,nekem dolgozatokat kell javítanom.Péter..megtennéd,hogy segítesz nekem?-nézett a homi osztálytársunkra Emília néni.
-Persze-felelte,iszonyatosan magas hangon. Az egész osztály röhögött,Peti arca pedig olyan vörös lett mint a paradicsom
-Hallod Rebus,bármit csinálhatunk csöndben.-utalt...valamire... Milán
-Tesó,hűtsd le magad! Ő már foglalt-karolta át a vállam Zsolt
Egész órán hülyültünk. Zsolt,Milán,Már,Glória,Laura és én. Ádám inkább Bencéékhez csatlakozott,és valami youtube videót néztek Attila telójáról.
Csengetés után szaladtunk a nyelvi előadóra,németre.Nem volt valami izgalmas óra,szövegeket fordítottunk. Hirtelen kaptam egy kis cetlit Milántól:
,,Küldtem sms-t öt perce,mért nem nézted meg?"
Válaszként azt írtam: ,,sms-t?Na mindegy. Mit akartál?"
Két perc múlva ezt felelte: ,,csak,hogy jó volt a vasárnap ♥"
Erre nem írtam semmit vissza,csak egy :D-t.Ebből mindent ért.
-Ja,és gyerekek a házi a....-kezdte el a mondatot.De esélye sem volt befejezni.Az órának vége volt,mindenki rohant kifele
-Várj Rebeka-kiáltott utánam Márk
-Igen?
-Milán meg én kimegyünk deszkázni nem jössz velünk?Zsolt most siet valahova,ő nem lesz,de te jöhetnél
-Persze,jövök.
-Oké akkor fél óra múlva a házad előtt leszünk-köszönt el
Zsolt siet valahova?Mért nem mondta,hogy hova?El sem köszönt.Na mindegy.
Gondoltam felhívom anyut,hogy tudja nem leszek otthon,de nem kapcsolt be a telefon.Egyszerűen meghalt. Hát csodás.Egész hazaúton ezen zsörtölődtem. Imádtam a telefonomat,de tényleg.És sajnos vége..
Fél óra múlva Márk csöngetett be
-Szia,itt vagyunk
-Sziasztok-köszöntem nekik
Azzal el is indultunk a telepre.( A telep egy olyan hely,amit csak ők használtak,a név is az ő ötletük,általában ott szoktak deszkázni).
Mikor odaértünk én leültem ők pedig mentek szórakozni.Eszméletlen vicces volt nézni,ahogy Márk jó nagyot zakózik.Még ő maga is röhögött. Aztán hirtelen megcsörrent a telefonja,szóval odavittem,hogy felvehesse
-Mi?Nem,kizárt.Én most deszkázom.Nem rángatsz el innen...hogy mi?! Ne máár,ó rohadj meg-azzal letette.-a nővérem volt,mennem kell,majd beszélünk.Bocs srácok.-Azzal el is rohant.
-Na gyere Rebus,megtanulsz deszkázni.-fogta meg a kezemet,és húzott oda a deszkájához.
-Ezt komolyan gondolod?Én nagyon béna vagyok-próbáltam lebeszélni.
-Nyugi itt vagyok.Ha elesnél,megfoglak.Szóval állj fel a deszkára
-De én helyből is el tudok esni.-néztem rá reménytelenül
-Add a kezed.Na most állj rá.-bíztatott.
És így ment tovább.Ráálltam,ellökött a deszkával,megcsúsztam,majdnem elestem,aztán filmbe illő módon elkapott
-Mondtam hogy béna vagyok.-néztem rá csalódottan
-Nem vagy az,de hogy értenél ehhez,ha sose próbáltad?-válaszolt logikusan
-Igazad van-feleltem. Még egy ideig bénáztunk,aztán gondoltunk egyet,és hazamentünk
Jól telt a nap,nem gondoltam volna,hogy valaha is deszkázni fogok,de nem bántam meg
-Ja és Rebus,hoztam neked egy CD-t.Tudod,gettos zenék-kacsintott
-Juuj köszii,ezen fogok lógni egész este-örültem
-Nincs mit.-átölelt,megpuszilt,és elment haza.
-Sziasztok-köszöntem,mikor beértem a terembe
-Na,már csak te hiányoztál- fejezte ki magát kedvesen Viki
-Lehet leállni Viki.Oltsd le magad!-hűtötte le Ádám a boszorkányt,aztán odajött hozzám és megölelt
-Na,milyen volt a hétvége?-kacsintott rám
-Jaj,ha te tudnád-nevettem el magam
-CICUUUUUUUUS!-üvöltött rám Zsolt
-ZSOOOOOLT!-üvöltöttem vissza.
-Már hiányoztál-csókolt meg-Csá Ádám-fogott kezet az uncsimmal
-Na,én is megjöttem ám,mi az,hogy kihagytok a csoportos ölelésből?-hitetlenkedett Glória. Szóhoz sem juthattunk,hisz jött Laura,aki szó szerint a nyakamba ugrott.Valahogy(nem tudom hogy) levakartam magamról,majd megjött Milán is.
-Jó,most hogy mindenki itt van,aki számít mért nem öleljük át egymást egy nagy körbe?-vicceltem.És tényleg,csak poénként vetettem fel,mire a többiek teljesen komolyan gondolva,tényleg körbeálltak és ölelkeztünk.
Sajnos a szeretetkörünk hamar szétszakadt,ugyan is benyitott Emília néni és elkezdődött az óra. Nem volt semmi extra,csak ültünk és unatkoztunk,mint általában. Dupla angol után siettünk fel az infóba,ahol Niki néni feladatot adott.El sem hittem. Csinálnunk kellett egy power pointot az eddigi életünkről,az érdeklődési körünkről,stb. Ezt mondjuk házinak adta fel következő órára,igazából valami szöveget kellett begépelnünk,ami angolul volt,szóval volt benne hiba bőven.
-Cica-suttogott Zsolt
-Hm?
-Tesi lesz...-mondta kitörő örömmel...
-Tudom,ne is mond-szomorodtam el
Hát igen,Péter bácsi elrontja a tesiórák hangulatát az utálatával.
Nem is mondok az óráról semmit,hisz ugyanúgy szitkozódott mint mindig,amikor ötöst kell beírnia nekem valamire.Ezúttal az a valami a kötélmászás volt.
-Figyelj,nézd a jó oldalát,legalább a jegyeidet nem rontja le-mondta Glória
-Igen,ez tényleg jó.Utál,de legalább tisztel..valamennyire-helyeselt Laura
-Ja, ,,valamennyire"-néztem rájuk hitetlenkedve.
-Figyelj,nem tudom mit hisztizel.Inkább örülj. Nézz rá a tanárra.Azért utál,mert jó vagy egy sportban.Ez nem tesitanár!És egy percre se hidd,hogy kiállok egy olyan ,,lány" mellett mint te,csupán nem értek egyet a tanárral.-tartott kisebb beszédet Viki.
Tesi után a változatosság kedvéért angolunk volt.
-Most csinálhattok csendben akármit,nekem dolgozatokat kell javítanom.Péter..megtennéd,hogy segítesz nekem?-nézett a homi osztálytársunkra Emília néni.
-Persze-felelte,iszonyatosan magas hangon. Az egész osztály röhögött,Peti arca pedig olyan vörös lett mint a paradicsom
-Hallod Rebus,bármit csinálhatunk csöndben.-utalt...valamire... Milán
-Tesó,hűtsd le magad! Ő már foglalt-karolta át a vállam Zsolt
Egész órán hülyültünk. Zsolt,Milán,Már,Glória,Laura és én. Ádám inkább Bencéékhez csatlakozott,és valami youtube videót néztek Attila telójáról.
Csengetés után szaladtunk a nyelvi előadóra,németre.Nem volt valami izgalmas óra,szövegeket fordítottunk. Hirtelen kaptam egy kis cetlit Milántól:
,,Küldtem sms-t öt perce,mért nem nézted meg?"
Válaszként azt írtam: ,,sms-t?Na mindegy. Mit akartál?"
Két perc múlva ezt felelte: ,,csak,hogy jó volt a vasárnap ♥"
Erre nem írtam semmit vissza,csak egy :D-t.Ebből mindent ért.
-Ja,és gyerekek a házi a....-kezdte el a mondatot.De esélye sem volt befejezni.Az órának vége volt,mindenki rohant kifele
-Várj Rebeka-kiáltott utánam Márk
-Igen?
-Milán meg én kimegyünk deszkázni nem jössz velünk?Zsolt most siet valahova,ő nem lesz,de te jöhetnél
-Persze,jövök.
-Oké akkor fél óra múlva a házad előtt leszünk-köszönt el
Zsolt siet valahova?Mért nem mondta,hogy hova?El sem köszönt.Na mindegy.
Gondoltam felhívom anyut,hogy tudja nem leszek otthon,de nem kapcsolt be a telefon.Egyszerűen meghalt. Hát csodás.Egész hazaúton ezen zsörtölődtem. Imádtam a telefonomat,de tényleg.És sajnos vége..
Fél óra múlva Márk csöngetett be
-Szia,itt vagyunk
-Sziasztok-köszöntem nekik
Azzal el is indultunk a telepre.( A telep egy olyan hely,amit csak ők használtak,a név is az ő ötletük,általában ott szoktak deszkázni).
Mikor odaértünk én leültem ők pedig mentek szórakozni.Eszméletlen vicces volt nézni,ahogy Márk jó nagyot zakózik.Még ő maga is röhögött. Aztán hirtelen megcsörrent a telefonja,szóval odavittem,hogy felvehesse
-Mi?Nem,kizárt.Én most deszkázom.Nem rángatsz el innen...hogy mi?! Ne máár,ó rohadj meg-azzal letette.-a nővérem volt,mennem kell,majd beszélünk.Bocs srácok.-Azzal el is rohant.
-Na gyere Rebus,megtanulsz deszkázni.-fogta meg a kezemet,és húzott oda a deszkájához.
-Ezt komolyan gondolod?Én nagyon béna vagyok-próbáltam lebeszélni.
-Nyugi itt vagyok.Ha elesnél,megfoglak.Szóval állj fel a deszkára
-De én helyből is el tudok esni.-néztem rá reménytelenül
-Add a kezed.Na most állj rá.-bíztatott.
És így ment tovább.Ráálltam,ellökött a deszkával,megcsúsztam,majdnem elestem,aztán filmbe illő módon elkapott
-Mondtam hogy béna vagyok.-néztem rá csalódottan
-Nem vagy az,de hogy értenél ehhez,ha sose próbáltad?-válaszolt logikusan
-Igazad van-feleltem. Még egy ideig bénáztunk,aztán gondoltunk egyet,és hazamentünk
Jól telt a nap,nem gondoltam volna,hogy valaha is deszkázni fogok,de nem bántam meg
-Ja és Rebus,hoztam neked egy CD-t.Tudod,gettos zenék-kacsintott
-Juuj köszii,ezen fogok lógni egész este-örültem
-Nincs mit.-átölelt,megpuszilt,és elment haza.
2013. május 30., csütörtök
Az első Milános vasárnap
Reggel kilenckor szólt az ébresztőm,és eléggé nyúzottan keltünk
-Kapcsold már ki! Bömböl az a ****-káromkodta el magát
-Jól van már-nyöszörögtem vissza.
Kellett öt perc,amíg észhez tértem. Lementem a konyhába,csináltam Ádámnak szendvicset,én pedig egy banánt ettem,aztán gyorsan beszaladtam a fürdőbe fogat mosni,utána felvettem a rövidnadrágomat és a trikómat,bekapcsoltam az ipad-t és indultam is futni
-Várj,Rebeka.Itt hagysz?-kérdezte
-Mondtam,hogy gyere te is
-Hahahahahaha,no!-vágott komoly arcot. Hát oké
Egyedül mentem futni. Muszáj ez a kis reggeli torna,mert kicsit ducinak érzem magam,szóval most megpróbálok odafigyelni a testemre.
Miután végeztem,hazamentem,egyenesen fel a szobámba,ahol egy üzenet várt:
,,Bocs Rebeka,anya hívott,hogy menjek haza,mert mit tudom én mi van,nem figyeltem. Majd írj xo"
Innentől a reggel csendesen telt,anya nem volt itthon(ismét),apu meg gondolom bement a rendelőbe,szóval enyém volt a ház. Nem csináltam semmi extrát,megfürödtem,felöltöztem valami tűrhetőbe,aztán átnéztem a leckéket. Épp a matekot próbáltam megfejteni,amikor Glória írt rám msn-en
Glória üzenete:Szia Rebeka.Nem értem az angol leckét. Át tudsz jönni?*-*
Rebeka üzenete: Szia.Persze,de délután Milánhoz megyek,szóval átugorhatok most?:)
Glória üzenete: Na,mi történt?Milán + Te = ♥ ? És hol van Zsolt?-.o
Rebeka üzenete: NEEEEEM,DEHOGY! Csak barátok vagyunk,és áthívott zenét hallgatni,ennyi.
Glória üzenete: Oké,gyere át és megbeszéljük,erre kíváncsi vagyok.:) :*
Rebeka üzenete: Sietek.
Gyorsan átértem,mivel nem lakik messze tőlem
-Sziaaa,de hiányoztál,hogy vagy?-öleltem át
-Szia,te is nekem.Már jól vagyok-ölelt vissza,aztán hátbatüsszentett
-Őőő...-azt se tudtam mit mondjak
-Bocsi,bocsi bocsi.- kért bocsánatot,aztán sorozatba hatot tüsszentett.
-Igen,látom,hogy jól vagy. Na menj fel feküdj vissza,nézzük át ott a leckét-javasoltam
-Oké.
Átnéztük a leckét,aztán kicsit még dumáltunk
-Amúgy szerintem Milán jobban néz ki,mint Zsolt-közölte
-Ez nem azon múlik,hogy melyikük a helyesebb-szögeztem le.
-Na,most komolyan,Milán vagy Zsolt tetszik jobban,csak külsőt nézve?-kezdett kérdezgetni
-Őőő,ezt most komolyan kérdezed?-néztem rá furcsán
-Igen.Mert attól,hogy Zsolttal jársz,még lehet,hogy Milánt helyesebbnek találod-magyarázta
-Okéé..Milán szerintem is jobban néz ki.De attól még Zsoltot szeretem. És ez titok!-néztem mélyen a szemébe
-VÉÉGRE KIMONDTAD!!!Sírba viszem-ígérte meg
Nagyon már nem jött a téma,meg amúgy is haza akartam menni még átöltözni,mielőtt átmegyek Milánhoz,szóval elbúcsúztunk,és hazamentem.
Kellett vagy egy óra,mire elkészültem,és úgy döntöttem,ma nem göndör hajú szöszi leszek,hanem egyeneshajú szöszi
-Szia Re...aztaaaaa-köszöntött Milán
-SZia Mi..aztaaaa-köszöntem ugyanúgy.Voltaképpen én nem csodálkoztam semmin,de nem tudtam mit kezdeni a helyzettel.
-Sokkal jobban nézel ki egyenes hajjal-dicsért meg
-Köszi,még próbálgatom.
Felmentünk a szobájába és wow,mindenféle néger rapper képe volt kinn,párat fel is ismertem.
-Mit hallgassunk?-kérdezte
-Nem tudom,rakj be valamit-válaszoltam
-Berakjam?És,ha Zsolt megtudja?-nézett rám furcsa arccal
-Istenemre mondom pedofil vagy!-röhögtem
-Héé de jó zene.Ennek mi a címe?-ámultam
-Flo Rida Right Round
-Úúúú imáádoom hangosítsd feeel!-nagyon jól szólt a mélynyomóval. Ilyen,és még ehhez hasonló zenéket hallgattunk egész délután,és imádtam
-Hé,iszunk valamit?-kérdezte
-Nekem mindegy-feleltem
-Hozok piát,várj
Azt hittem,viccel amikor azt mondta ,,piát",de nem. Vodkával és üdítővel tért vissza
-Őőő azt hittem sima üdítőre gondolsz
-Igen,Rebus mert mindenki cappy-t ért a ,,pia" szó alatt-röhögött
Hát jó,gondoltam.Egy két korty nem árt. A vodkás üveg a háromnegyedéig tele volt. És kivégeztük úgy..10 perc alatt?Aztán hozott pálinkát,na az tele volt. De az se sokáig. El sem hiszem,hogy ez történt,meg azt se,hogy mi történt utána
Milán bekapcsolt valami hihetetlenül lassú zenét,és felkért táncolni. Jól nézhetett ki a kétfős bulink. Komolyan úgy táncoltunk,mintha valami gimis bálba csöppentünk volna,és szerelmesek lennénk. Eléggé ki voltunk ütve,mit ne mondjak.Aztán este olyan 8 körül hazamentem,merthát nem aludhatok ott,Milán meg úgy döntött hazakísér.
-Jó volt a délután nem?-mosolygott rám.
-Ja,az de piára nem számítottam.Cseles vagy
-Ha tudnád mennyire-azzal megpuszilt és elsétált.
-Kapcsold már ki! Bömböl az a ****-káromkodta el magát
-Jól van már-nyöszörögtem vissza.
Kellett öt perc,amíg észhez tértem. Lementem a konyhába,csináltam Ádámnak szendvicset,én pedig egy banánt ettem,aztán gyorsan beszaladtam a fürdőbe fogat mosni,utána felvettem a rövidnadrágomat és a trikómat,bekapcsoltam az ipad-t és indultam is futni
-Várj,Rebeka.Itt hagysz?-kérdezte
-Mondtam,hogy gyere te is
-Hahahahahaha,no!-vágott komoly arcot. Hát oké
Egyedül mentem futni. Muszáj ez a kis reggeli torna,mert kicsit ducinak érzem magam,szóval most megpróbálok odafigyelni a testemre.
Miután végeztem,hazamentem,egyenesen fel a szobámba,ahol egy üzenet várt:
,,Bocs Rebeka,anya hívott,hogy menjek haza,mert mit tudom én mi van,nem figyeltem. Majd írj xo"
Innentől a reggel csendesen telt,anya nem volt itthon(ismét),apu meg gondolom bement a rendelőbe,szóval enyém volt a ház. Nem csináltam semmi extrát,megfürödtem,felöltöztem valami tűrhetőbe,aztán átnéztem a leckéket. Épp a matekot próbáltam megfejteni,amikor Glória írt rám msn-en
Glória üzenete:Szia Rebeka.Nem értem az angol leckét. Át tudsz jönni?*-*
Rebeka üzenete: Szia.Persze,de délután Milánhoz megyek,szóval átugorhatok most?:)
Glória üzenete: Na,mi történt?Milán + Te = ♥ ? És hol van Zsolt?-.o
Rebeka üzenete: NEEEEEM,DEHOGY! Csak barátok vagyunk,és áthívott zenét hallgatni,ennyi.
Glória üzenete: Oké,gyere át és megbeszéljük,erre kíváncsi vagyok.:) :*
Rebeka üzenete: Sietek.
Gyorsan átértem,mivel nem lakik messze tőlem
-Sziaaa,de hiányoztál,hogy vagy?-öleltem át
-Szia,te is nekem.Már jól vagyok-ölelt vissza,aztán hátbatüsszentett
-Őőő...-azt se tudtam mit mondjak
-Bocsi,bocsi bocsi.- kért bocsánatot,aztán sorozatba hatot tüsszentett.
-Igen,látom,hogy jól vagy. Na menj fel feküdj vissza,nézzük át ott a leckét-javasoltam
-Oké.
Átnéztük a leckét,aztán kicsit még dumáltunk
-Amúgy szerintem Milán jobban néz ki,mint Zsolt-közölte
-Ez nem azon múlik,hogy melyikük a helyesebb-szögeztem le.
-Na,most komolyan,Milán vagy Zsolt tetszik jobban,csak külsőt nézve?-kezdett kérdezgetni
-Őőő,ezt most komolyan kérdezed?-néztem rá furcsán
-Igen.Mert attól,hogy Zsolttal jársz,még lehet,hogy Milánt helyesebbnek találod-magyarázta
-Okéé..Milán szerintem is jobban néz ki.De attól még Zsoltot szeretem. És ez titok!-néztem mélyen a szemébe
-VÉÉGRE KIMONDTAD!!!Sírba viszem-ígérte meg
Nagyon már nem jött a téma,meg amúgy is haza akartam menni még átöltözni,mielőtt átmegyek Milánhoz,szóval elbúcsúztunk,és hazamentem.
Kellett vagy egy óra,mire elkészültem,és úgy döntöttem,ma nem göndör hajú szöszi leszek,hanem egyeneshajú szöszi
-Szia Re...aztaaaaa-köszöntött Milán
-SZia Mi..aztaaaa-köszöntem ugyanúgy.Voltaképpen én nem csodálkoztam semmin,de nem tudtam mit kezdeni a helyzettel.
-Sokkal jobban nézel ki egyenes hajjal-dicsért meg
-Köszi,még próbálgatom.
Felmentünk a szobájába és wow,mindenféle néger rapper képe volt kinn,párat fel is ismertem.
-Mit hallgassunk?-kérdezte
-Nem tudom,rakj be valamit-válaszoltam
-Berakjam?És,ha Zsolt megtudja?-nézett rám furcsa arccal
-Istenemre mondom pedofil vagy!-röhögtem
-Héé de jó zene.Ennek mi a címe?-ámultam
-Flo Rida Right Round
-Úúúú imáádoom hangosítsd feeel!-nagyon jól szólt a mélynyomóval. Ilyen,és még ehhez hasonló zenéket hallgattunk egész délután,és imádtam
-Hé,iszunk valamit?-kérdezte
-Nekem mindegy-feleltem
-Hozok piát,várj
Azt hittem,viccel amikor azt mondta ,,piát",de nem. Vodkával és üdítővel tért vissza
-Őőő azt hittem sima üdítőre gondolsz
-Igen,Rebus mert mindenki cappy-t ért a ,,pia" szó alatt-röhögött
Hát jó,gondoltam.Egy két korty nem árt. A vodkás üveg a háromnegyedéig tele volt. És kivégeztük úgy..10 perc alatt?Aztán hozott pálinkát,na az tele volt. De az se sokáig. El sem hiszem,hogy ez történt,meg azt se,hogy mi történt utána
Milán bekapcsolt valami hihetetlenül lassú zenét,és felkért táncolni. Jól nézhetett ki a kétfős bulink. Komolyan úgy táncoltunk,mintha valami gimis bálba csöppentünk volna,és szerelmesek lennénk. Eléggé ki voltunk ütve,mit ne mondjak.Aztán este olyan 8 körül hazamentem,merthát nem aludhatok ott,Milán meg úgy döntött hazakísér.
-Jó volt a délután nem?-mosolygott rám.
-Ja,az de piára nem számítottam.Cseles vagy
-Ha tudnád mennyire-azzal megpuszilt és elsétált.
Valaki csípjen meg!
Igyekeztem összeszedni magam,és nem mutatni,mennyire ledöbbentem.
-Mit keresel itt?-néztem rá furcsán
-Szerinted mit?-kérdezett vissza.
-Nem tudom,ezért kérdezlek
-Azért jöttem,hogy bocsánatot kérjek,megbocsáss,és átbeszéljük az egész estét,ahogy mindig tettük-mosolygott
-Utállak ugye tudod?-nevettem,és átöleltem
-Szeretlek Rebeka
-Én is téged Ádám.
És tényleg úgy volt,ahogy eltervezte.Egész éjjel beszéltünk,és zenét hallgattunk.
-Mizu van Zsolttal?Okésok vagytok?-kíváncsiskodott
-Persze,ja,tegnap voltam nála-meséltem
-Ohhohhhóóóóóóó,nagy lány lett valaki-nevetett
-Fogd be-nevettem és megcsaptam a párnámmal
-Hogy tehetted ezt?!Nézz rám,megsebesültem miattad.Méltósággal akartam meghalni.Hívd Glóriá!-mondta el az ,,utolsó szavait"
-Oké hívom.-és akkor tárcsáztam Glóriát-Szia Glória Ádám beszélni akar veled,adom.
-Glóó..Glória...ezek az utolsó..szavaim..szeretlek-mondta ,,haldokló hangon".
Szakadtam,végem volt,hogy lehet ennyire hülye valaki?
De ez semmi ahhoz képest,amit csinált egy órával később.
-Lemegyek üdítőért,pop corn-ért meg valami filmért,mindjárt jövök oks?-kérdeztem
-Persze,oké addig kilépek skype-ról
Esküszöm csak öt percre hagytam ott! Mialatt készült a pattogatott kukorica,megkerestem a régi kedvenc horrorunkat,a: Nyolcadik utas a halál-t. Plussz még felkaptam egy üveg Cola-t (amin egyébként szeretlek felirat volt,nagyon tetszett) és mentem is fel.Amikor a lépcsőn lépkedtem,a Cotton eye joe-t hallottam. Most ez komoly?El sem tudtam képzelni,hogy tudja ezt a szemetet hallgatni!..Azán beléptem az ajtón..
-What the Hell?!-néztem rá furcsán. (Igen,annyira el voltam keseredve,hogy angolul beszéltem)
-Oh,my lady. You van sok szép fehérneműd-dicsért meg..vagyis próbált. Bár biztos vagyok benne,hogy a vörös melltartómra,és a haspólómra gondolt,amit magára vett.Ja és ne felejtsük el,hogy félig rajta volt a virágos cicanacim is.
-You are idiot!-temettem az arcom a kezembe.Öt másodperc néma csönd után mindkettőnk röhögött.Aztán lefotóztam.Majd kitalálta,hogy videózzam le,ahogy ,,modellesen vonul a kifutón". A kifutó pedig a házunk előtt lévő járda volt,azt tűzte ki célul.El sem hiszem,mennyire hülye. Ja és ezt mind este fél11 és háromnegyed 11 között. Király volt,egy élmény.
Kezdtünk fáradni( úgy hajnal 3-4 fele),szóval szépen lassan kidőltünk.
-Mit keresel itt?-néztem rá furcsán
-Szerinted mit?-kérdezett vissza.
-Nem tudom,ezért kérdezlek
-Azért jöttem,hogy bocsánatot kérjek,megbocsáss,és átbeszéljük az egész estét,ahogy mindig tettük-mosolygott
-Utállak ugye tudod?-nevettem,és átöleltem
-Szeretlek Rebeka
-Én is téged Ádám.
És tényleg úgy volt,ahogy eltervezte.Egész éjjel beszéltünk,és zenét hallgattunk.
-Mizu van Zsolttal?Okésok vagytok?-kíváncsiskodott
-Persze,ja,tegnap voltam nála-meséltem
-Ohhohhhóóóóóóó,nagy lány lett valaki-nevetett
-Fogd be-nevettem és megcsaptam a párnámmal
-Hogy tehetted ezt?!Nézz rám,megsebesültem miattad.Méltósággal akartam meghalni.Hívd Glóriá!-mondta el az ,,utolsó szavait"
-Oké hívom.-és akkor tárcsáztam Glóriát-Szia Glória Ádám beszélni akar veled,adom.
-Glóó..Glória...ezek az utolsó..szavaim..szeretlek-mondta ,,haldokló hangon".
Szakadtam,végem volt,hogy lehet ennyire hülye valaki?
De ez semmi ahhoz képest,amit csinált egy órával később.
-Lemegyek üdítőért,pop corn-ért meg valami filmért,mindjárt jövök oks?-kérdeztem
-Persze,oké addig kilépek skype-ról
Esküszöm csak öt percre hagytam ott! Mialatt készült a pattogatott kukorica,megkerestem a régi kedvenc horrorunkat,a: Nyolcadik utas a halál-t. Plussz még felkaptam egy üveg Cola-t (amin egyébként szeretlek felirat volt,nagyon tetszett) és mentem is fel.Amikor a lépcsőn lépkedtem,a Cotton eye joe-t hallottam. Most ez komoly?El sem tudtam képzelni,hogy tudja ezt a szemetet hallgatni!..Azán beléptem az ajtón..
-What the Hell?!-néztem rá furcsán. (Igen,annyira el voltam keseredve,hogy angolul beszéltem)
-Oh,my lady. You van sok szép fehérneműd-dicsért meg..vagyis próbált. Bár biztos vagyok benne,hogy a vörös melltartómra,és a haspólómra gondolt,amit magára vett.Ja és ne felejtsük el,hogy félig rajta volt a virágos cicanacim is.
-You are idiot!-temettem az arcom a kezembe.Öt másodperc néma csönd után mindkettőnk röhögött.Aztán lefotóztam.Majd kitalálta,hogy videózzam le,ahogy ,,modellesen vonul a kifutón". A kifutó pedig a házunk előtt lévő járda volt,azt tűzte ki célul.El sem hiszem,mennyire hülye. Ja és ezt mind este fél11 és háromnegyed 11 között. Király volt,egy élmény.
Kezdtünk fáradni( úgy hajnal 3-4 fele),szóval szépen lassan kidőltünk.
2013. május 29., szerda
Az első Zsoltos szombat
Reggel úgy kilenc körül felkeltem,és lementem a konyhába
-Szia apu-köszöntem-anyu hol van?
-Nem tudom,kicsim-felelte..de furcsa volt
-Mostanában olyan keveset van itthon...-gondolkodtam
Apa erre csak sóhajtott.Valami itt nincs rendben,de nem akartam rákérdezni,eléggé idegesnek tűnt így is.
Ettem egy almát,aztán elmentem futni. Egyik nap kitaláltam,hogy minden reggel tornázni,vagy futni fogok,és mivel futni jobban szeretek,csak felkaptam az ipad-t és indultam is. A fél várost végigfutottam és eléggé kimerültem,szóval miután hazaértem,öt percig csak lihegni tudtam. Aztán elmentem megfürdeni,közben megcsörrent Bon Jovi-tól a runaway,szóval szaladtam,hogy megkeressem csurom vizesen a telefonomat.
Milán volt az
-Ajánlom hogy fontos legyen,mert kirohantam a zuhany alól-zsörtölődtem
-Húú remélem meztelen vagy..várj!!-szólított fel
-Mire?-furcsálltam
-Várj máár!-ordított
-Jól van máár!-kiabáltam vissza
Eltelt 30 röpke másodperc,és így szól
-Oké,szóval hol tartottunk?-tért vissza
-Mi történt ezalatt a 30 másodperc alatt?-kérdeztem
-Csak elképzeltelek meztelenül-röhögött
-Jól van Milán,csodálatos vagy,de elmondod még ma,hogy mért hívtál,vagy megvárod míg szétfagyok?-türelmetlenkedtem.
-Ja,csak annyi,hogy..... ezt a beszélgetést.....tudod ami az erdőben volt......azt elmondodZsoltnak....?-dadogott
-Hát el kéne,szerintem.Mért baj?
-Nem,dehogy jobb is,ha tudni fogja,akkor nem jön le neki furcsán,ha esetleg mégis kiderülne.
-Ja szerintem is.
-Na hagylak,had tisztálkodj-nevetett
-Azt megköszönném
-Figyelj,ha esetleg nem tudod a fenekedet megmosni,csak szólj és átugrom-ajánlotta fel a segítő kezét
-Ó köszönöm,de megy magamtól is-kész végem volt röhögőgörcsöt kaptam,és egész zuhanyzás alatt ezen röhögtem.
Három óra körül hívott Zsolt,hogy hol a fenében vagyok már
-Most veszem fel a pólómat-közöltem vele
-Nem kell az,gyere már,hiányzol cica-kérlelt
-Jól van sietek naaa.
Rekordidő alatt felöltöztem,és szaladtam is át Zsolthoz,nehogy még egy percig hiányoznom kelljen neki..őrület
-Szia-köszöntem
-Szia-köszönt vissza,és megcsókolt,jó hosszan
-Gyere,mutatok valakit-fogta meg a karom,és húzott maga után
-Valakit?-kérdeztem vissza,nem is értettem
-Nézd,ő itt a kisöcsém Gergő-adta a kezembe
-Úr isten de édes kissráááác!!Beleszerettem-annyira édes kisfiú volt,és megsímogatta az arcomat
-Láttad ezt?Megsimogatott.Milyen cukiii-ámultam tovább
-Jó azért ugye nem cserélsz le?-röhögött
-Nem de milyen aranyos máár.Mért nem mondtad,hogy van egy kisöcsid?-krédeztem
-Mert annyira nem nagy szám,mint amennyire most te örülsz neki-nézett rám
-De igen is akkora szám!-hisztiztem
-Jó,akkor még is akkora szám-mondta,majd kivette a gyereket a kezemből,és lefektette
-Most mit csináálsz?-vinnyogtam
-Ezt-és akkor magához húzott és megcsókolt.Aztán megint.És megint.És ez így ment tovább,amíg be nem nyitott az anyukája
-Zsolt hova raktad a..-és itt megakadt a szava,meglepődött,nem számított rám,nyilván
-Anyu ő itt a barátnőm Rebeka-mutatott be
-Csókolom!-mosolyogtam
-Szia Rebeka,milyen szép lány vagy-dicsért meg
Már épp meg akartam köszönni,amikor Zsolt közbe szólt
-Anya szerinted mért őt választottam?Rajta kívül még 4 lány lett volna az osztályban-röhögött
-Jól van Zsolt megint vicces vagy-néztem rá
-Aranyosak vagytok-mondta Zsolt anyukája-de fiam hova raktad a pelenkákat?
-Milyen pelenkákat?-nézett furcsán
-Amiket tegnap vettél-nézett vissza ijedten-nincs pelenka?
-Anyaa,apát küldted el-közölte nyersen
-Jaj bocsánat.És nem is zavarok.Nagyon örültem Rebeka-mosolygott ismét
-Én is ugyanúgy!-azzal elment-anyukád nagyon kedves nő-dicsértem meg
-Ugye nem anyámról fogunk beszélni?Nem
Hát igen,ezt így magában eldöntötte,beleszólásom sem volt.Felvezetett a szobájába,ahol..rend volt.Nem hittem volna,hogy tud rendet rakni,egyszerűen nem nézné ki belőle az ember.
-Ez most komoly?-döbbentem le.
-Ja,mer?-mosolygott vissza
-Neked minek ennyi fültágító?50 pár biztos van itt,és tuti nincs ennyi füled-néztem rá
-Hogy pontos legyek 56 pár és mind tetszett,ezért megvettem
-Ó,de jó sora van valakinek-nevettem fel
-Mondod te,aki minden csütörtökön vásárolni megy a barátnőivel-vágott vissza
-Héé! Jó okom van rá-háborodtam fel
-Ha az a jó ok,hogy tetszeni akarsz nekem,akkor oké nyugodtan menj,csak ne az én pénzemet költsd
-Chh...érettem főnök-mosolyogtam
Tök jól telt a délután,dumáltunk,nevettünk,bókolt,megcsókolt,átölelt.
Aztán szóba jött Milán,én meg elmeséltem,hogy mi volt pénteken
-Ok-válaszolt röviden
-Ennyi?-vágtam furcsa arcot
-Mért mit mondjak?-puszilta meg a homlokomat
-Nem tudom,mindegy-mosolyogtam rá
Azt hittem nehezebb lesz elmondanom neki,vagyis inkább azt,hogy máshogy fog reagálni...a Bellás sztori után..azt hittem felkapja a vizet de nem.
Szóval így telt a nap hátralevő része.Beszélgettünk,hülyültünk,elvoltunk. Aztán 8-kor már ideje volt hazamennem,szóval úgy döntöttem elindulok
-Hazakísérlek-szögezte le,és kezdett el öltözködni
-Micsoda Gentleman itt valaki.-ámuldoztam
-Ha tudnád mennyire?-kacsintott rám
Hazafele menet nem volt semmi extra.
-Megérkeztünk-néztem rá
-Igen azt látom-mosolygott rám
Egyébként nem zavartattuk magunkat,még 5 percig biztos kinn álltunk és csókolóztunk,aztán 10 perc beszélgetés,és megint 5 perc csók. Nagy nehezen bejutottam a házba (nem is bánom,hogy olyan nehezen) és olyan szinten meglepődtem,hogy el sem hittem,amit látok
-Valaki csípjen meg-álltam,és totálisan le voltam fagyva,megnyikkanni se tudtam.........
-Szia apu-köszöntem-anyu hol van?
-Nem tudom,kicsim-felelte..de furcsa volt
-Mostanában olyan keveset van itthon...-gondolkodtam
Apa erre csak sóhajtott.Valami itt nincs rendben,de nem akartam rákérdezni,eléggé idegesnek tűnt így is.
Ettem egy almát,aztán elmentem futni. Egyik nap kitaláltam,hogy minden reggel tornázni,vagy futni fogok,és mivel futni jobban szeretek,csak felkaptam az ipad-t és indultam is. A fél várost végigfutottam és eléggé kimerültem,szóval miután hazaértem,öt percig csak lihegni tudtam. Aztán elmentem megfürdeni,közben megcsörrent Bon Jovi-tól a runaway,szóval szaladtam,hogy megkeressem csurom vizesen a telefonomat.
Milán volt az
-Ajánlom hogy fontos legyen,mert kirohantam a zuhany alól-zsörtölődtem
-Húú remélem meztelen vagy..várj!!-szólított fel
-Mire?-furcsálltam
-Várj máár!-ordított
-Jól van máár!-kiabáltam vissza
Eltelt 30 röpke másodperc,és így szól
-Oké,szóval hol tartottunk?-tért vissza
-Mi történt ezalatt a 30 másodperc alatt?-kérdeztem
-Csak elképzeltelek meztelenül-röhögött
-Jól van Milán,csodálatos vagy,de elmondod még ma,hogy mért hívtál,vagy megvárod míg szétfagyok?-türelmetlenkedtem.
-Ja,csak annyi,hogy..... ezt a beszélgetést.....tudod ami az erdőben volt......azt elmondodZsoltnak....?-dadogott
-Hát el kéne,szerintem.Mért baj?
-Nem,dehogy jobb is,ha tudni fogja,akkor nem jön le neki furcsán,ha esetleg mégis kiderülne.
-Ja szerintem is.
-Na hagylak,had tisztálkodj-nevetett
-Azt megköszönném
-Figyelj,ha esetleg nem tudod a fenekedet megmosni,csak szólj és átugrom-ajánlotta fel a segítő kezét
-Ó köszönöm,de megy magamtól is-kész végem volt röhögőgörcsöt kaptam,és egész zuhanyzás alatt ezen röhögtem.
Három óra körül hívott Zsolt,hogy hol a fenében vagyok már
-Most veszem fel a pólómat-közöltem vele
-Nem kell az,gyere már,hiányzol cica-kérlelt
-Jól van sietek naaa.
Rekordidő alatt felöltöztem,és szaladtam is át Zsolthoz,nehogy még egy percig hiányoznom kelljen neki..őrület
-Szia-köszöntem
-Szia-köszönt vissza,és megcsókolt,jó hosszan
-Gyere,mutatok valakit-fogta meg a karom,és húzott maga után
-Valakit?-kérdeztem vissza,nem is értettem
-Nézd,ő itt a kisöcsém Gergő-adta a kezembe
-Úr isten de édes kissráááác!!Beleszerettem-annyira édes kisfiú volt,és megsímogatta az arcomat
-Láttad ezt?Megsimogatott.Milyen cukiii-ámultam tovább
-Jó azért ugye nem cserélsz le?-röhögött
-Nem de milyen aranyos máár.Mért nem mondtad,hogy van egy kisöcsid?-krédeztem
-Mert annyira nem nagy szám,mint amennyire most te örülsz neki-nézett rám
-De igen is akkora szám!-hisztiztem
-Jó,akkor még is akkora szám-mondta,majd kivette a gyereket a kezemből,és lefektette
-Most mit csináálsz?-vinnyogtam
-Ezt-és akkor magához húzott és megcsókolt.Aztán megint.És megint.És ez így ment tovább,amíg be nem nyitott az anyukája
-Zsolt hova raktad a..-és itt megakadt a szava,meglepődött,nem számított rám,nyilván
-Anyu ő itt a barátnőm Rebeka-mutatott be
-Csókolom!-mosolyogtam
-Szia Rebeka,milyen szép lány vagy-dicsért meg
Már épp meg akartam köszönni,amikor Zsolt közbe szólt
-Anya szerinted mért őt választottam?Rajta kívül még 4 lány lett volna az osztályban-röhögött
-Jól van Zsolt megint vicces vagy-néztem rá
-Aranyosak vagytok-mondta Zsolt anyukája-de fiam hova raktad a pelenkákat?
-Milyen pelenkákat?-nézett furcsán
-Amiket tegnap vettél-nézett vissza ijedten-nincs pelenka?
-Anyaa,apát küldted el-közölte nyersen
-Jaj bocsánat.És nem is zavarok.Nagyon örültem Rebeka-mosolygott ismét
-Én is ugyanúgy!-azzal elment-anyukád nagyon kedves nő-dicsértem meg
-Ugye nem anyámról fogunk beszélni?Nem
Hát igen,ezt így magában eldöntötte,beleszólásom sem volt.Felvezetett a szobájába,ahol..rend volt.Nem hittem volna,hogy tud rendet rakni,egyszerűen nem nézné ki belőle az ember.
-Ez most komoly?-döbbentem le.
-Ja,mer?-mosolygott vissza
-Neked minek ennyi fültágító?50 pár biztos van itt,és tuti nincs ennyi füled-néztem rá
-Hogy pontos legyek 56 pár és mind tetszett,ezért megvettem
-Ó,de jó sora van valakinek-nevettem fel
-Mondod te,aki minden csütörtökön vásárolni megy a barátnőivel-vágott vissza
-Héé! Jó okom van rá-háborodtam fel
-Ha az a jó ok,hogy tetszeni akarsz nekem,akkor oké nyugodtan menj,csak ne az én pénzemet költsd
-Chh...érettem főnök-mosolyogtam
Tök jól telt a délután,dumáltunk,nevettünk,bókolt,megcsókolt,átölelt.
Aztán szóba jött Milán,én meg elmeséltem,hogy mi volt pénteken
-Ok-válaszolt röviden
-Ennyi?-vágtam furcsa arcot
-Mért mit mondjak?-puszilta meg a homlokomat
-Nem tudom,mindegy-mosolyogtam rá
Azt hittem nehezebb lesz elmondanom neki,vagyis inkább azt,hogy máshogy fog reagálni...a Bellás sztori után..azt hittem felkapja a vizet de nem.
Szóval így telt a nap hátralevő része.Beszélgettünk,hülyültünk,elvoltunk. Aztán 8-kor már ideje volt hazamennem,szóval úgy döntöttem elindulok
-Hazakísérlek-szögezte le,és kezdett el öltözködni
-Micsoda Gentleman itt valaki.-ámuldoztam
-Ha tudnád mennyire?-kacsintott rám
Hazafele menet nem volt semmi extra.
-Megérkeztünk-néztem rá
-Igen azt látom-mosolygott rám
Egyébként nem zavartattuk magunkat,még 5 percig biztos kinn álltunk és csókolóztunk,aztán 10 perc beszélgetés,és megint 5 perc csók. Nagy nehezen bejutottam a házba (nem is bánom,hogy olyan nehezen) és olyan szinten meglepődtem,hogy el sem hittem,amit látok
-Valaki csípjen meg-álltam,és totálisan le voltam fagyva,megnyikkanni se tudtam.........
Esti beszélgetés(extra rész)
Éjjel sokáig nem tudtam elaludni,ezért telefonomról felmentem facebookra,és elkezdtem nézni az üzenőfalat,hátha attól elalszom. De közben rám írt Milán
Milán üzenete: Szia
Rebeka üzenete:Szia
Milán üzenete:Nem tudsz aludni?
Rebeka üzenete:Nem.:| te se?:\
Milán üzenete: Nem-.- Úgyhogy beszélgessünk ;)
Rebeka üzenete: Oks :3
És így kezdődött az egész.Beszéltünk mindenféléről aztán hirtelen szóba jött Zsolt.
Milán üzenete:Jól bánj Zsolttal értetted?:D
Rebeka üzenete:Értettem Főnök!;)
Milán üzenete:De komolyan mondom,óvatosan vele..
Rebeka üzenete:Most meg mi ütött beléd?:o
Milán üzenete: Semmi,csak szegény tavaly év elején elég pórul járt
Rebeka üzenete:Miért?:OOO
Milán üzenete:Hát megismert még nyáron egy scene csajszit,beleesett aztán egy ideig minden rózsaszín volt,de a tanév elején a csaj megcsalta,és Zsolt eléggé ki volt.Azóta nem kezdett más lánnyal,meg is lepődtem amikor nemrég az infóteremben lesmárolt..:D:D:D
Rebeka:Szegény Zsooooolt..:'(
Milán üzenete:Ja,de ezek szerint túl van rajta.
Huh,meglepődtem.Szegény Zsolt..a későbbiekben kiderült,hogy a scene csajt Bellának hívták.
Még beszélgettünk egy ideig,aztán már nagyon álmosak lettünk,és kiléptünk.
Milán üzenete: Szia
Rebeka üzenete:Szia
Milán üzenete:Nem tudsz aludni?
Rebeka üzenete:Nem.:| te se?:\
Milán üzenete: Nem-.- Úgyhogy beszélgessünk ;)
Rebeka üzenete: Oks :3
És így kezdődött az egész.Beszéltünk mindenféléről aztán hirtelen szóba jött Zsolt.
Milán üzenete:Jól bánj Zsolttal értetted?:D
Rebeka üzenete:Értettem Főnök!;)
Milán üzenete:De komolyan mondom,óvatosan vele..
Rebeka üzenete:Most meg mi ütött beléd?:o
Milán üzenete: Semmi,csak szegény tavaly év elején elég pórul járt
Rebeka üzenete:Miért?:OOO
Milán üzenete:Hát megismert még nyáron egy scene csajszit,beleesett aztán egy ideig minden rózsaszín volt,de a tanév elején a csaj megcsalta,és Zsolt eléggé ki volt.Azóta nem kezdett más lánnyal,meg is lepődtem amikor nemrég az infóteremben lesmárolt..:D:D:D
Rebeka:Szegény Zsooooolt..:'(
Milán üzenete:Ja,de ezek szerint túl van rajta.
Huh,meglepődtem.Szegény Zsolt..a későbbiekben kiderült,hogy a scene csajt Bellának hívták.
Még beszélgettünk egy ideig,aztán már nagyon álmosak lettünk,és kiléptünk.
2013. május 28., kedd
Döbbenetes Péntek
Reggel hatkor szólt Laura ébresztője,úgyhogy felkeltünk,reggeliztünk,elvégeztük a reggeli teendőinket,és elindultunk a suliba
-Ma van a nagy nap-sóhajtozta Laura
-Milyen nagy nap?-nem voltam képben
-Amikor rájössz,hogy Milán sokkal jobban néz ki,mint Zsolt-kacsintott
-Hééé! Mondtam,hogy ne említsük-háborodtam fel
-Nem. Te utaltál rá,hogy ne említsük. Ki mondta,hogy kussolok?-nevetett Laura.
-Ó,mennyire utállak téged!-röhögtem
Beértünk a suliba,és tényleg nem volt ott Milán,Zsolt viszont igen..
-Szia cica jó reggelt-csókolt meg
-Szia Neked is-csókoltam vissza
-Okés vagy?Két napja olyan furcsa vagy-nézett mélyen a szemembe.
-Nyugi okés vagyok-simogattam meg az arcát
Ezzel le is nyugodott(szerencsére és leültünk a helyünkre)
-Annyira bírom Bon Jovi-tól a Runaway című számot,te nem?-kérdezett
-De,mostanában én is rá kattantam,és a Have a Nice day-re is-kezdtünk el ,,zenézni"
És hirtelen becsöngettek,és elkezdődött az infó óra. Niki néni először meg akarta tartani az órát,de rábeszéltük,hogy inkább had játszhassunk.Ez úgy módosult,hogy painten kellett lerajzolnunk valamit/valakit,akit szeretünk.Ez abból állt,hogy a fél osztály valami kaját rajzolt.Kivéve Zsoltot,ő nagyon édes volt,és engem rajzolt.A fiúk sorban ,,húúúúúúú"-t kiabáltak,de nem nagyon érdekelte.
Szóval painten rajzolgattunk mind a két infón.Érett 15 évesek vagyunk.Aha,aha..nem.
Infó után tesi jött(mert mért is ne?!) Ahol extra dolog történt.
Fekvőtámaszokat csináltunk,és Péter bácsi egyfolytában szidott,hogy nem így kell,nem úgy kell.
Aztán ezt Zsolt és András megelégelték
-Elnézést Tanár úr,de szerintem tökéletesen csinálja,mint mindent-szólt közbe Zsolt
-Szerintem is.Ő csinálja a legjobban,szóval tessék leakadni róla,megértését köszönöm szépen,és csókoltatom a kopasz fejét-vágott vissza András
-Mit képzeltek ti?Én vagyok a testneveléstanár,én tudom mi a jó,és mi nem!-kezdett dühbe jönni Péter bácsi
-Tanár úr,már elnézést,amikor megmutatta,hogy hogy kell csinálni,megjegyzem nem vagyunk hülyék,hogy ne tudnánk milyen a fekvőtámasz,ugyanígy csinálta,szóval szálljon le Rebekáról!-Szállt újra be a vitába Zsolt.
-Fiúk ne már hagyjátok-próbáltam csillapítani a kedélyeket
-Tudjátok mit?Ti akartátok.Zsolt,András,ezt egy szaktanári figyelmeztetéssel díjazom.Takarodjatok ki a teremből,Rebeka te is!-küldött ki minket.
-Király,kiküldött minket.....-nagyon boldog voltam
-De igazságtalan volt,nem hagyhattuk annyiban-Próbált nyugtatni Zsolt
-Köszi fiúk de nem kellett volna-mosolyogtam rájuk
Beszélgettünk amíg vége nem lett az órának,aztán átöltöztünk és mentünk is fel Angolra. Dupla angol. Mindenki örült.
András és Zsolt nagyban beszélgettek,miközben feladatokat oldottunk meg,aztán hirtelen a tanár felszólította Zsoltot
-Zsolt?Tell me the interpretation!-szólt a tanárunk
-WHAT?-nézett furcsán Zsolt-sorry this is a hosszú szó and i dont know mit jelent
A tanárnő nagyokat nézett.Reméltem,hogy Zsolt nem kap még egy beírást,és így is lett,a tanárnő ráhagyta a dolgot,inkább tovább ment.Biztos azt gondolta,hogy ő se lesz egy láng elme.Talán így van.
A duplaangol után Osztályfőnöki jött,és itt tudatosult bennem,hogy más csak egy óra,és mehetek az erdő szélére,Milánhoz..
És akkor bejött Marika néni,és így szólt!
-Gyerekek sok dolgunk van. Jövő héten megyünk kirándulni. 3 napos lesz,az erdő közepén leszünk,egymástól távol. Csapatokra lesztek osztva,és faházakban fogtok élni egy egy vezetővel. Vegyes csapatok lesznek. Szerdán megyünk,és a szerda csak az utazással fog szólni,mivel elég messze megyünk,ami azt jelenti,hogy szombaton jövünk haza,és az a nap is az utazásról fog szólni.Remélem tetszik az ötlet. Az egyik csapathoz fogok beköltözni,hogy kihez azt majd még eldöntöm.
Nagyon megörültünk mind,és alig várjuk a szerdát. Két rossz dolog van az egészben,az egyik az,hogy szerdán már 6-kor indulunk,a másik az,hogy nem mi választjuk ki a társainkat. De biztos jó lesz.
Az egész óra a kirándulásról szólt,és persze mindenki lelkes volt,főleg azért mert vonattal megyünk. A szerencse,hogy nem kell átszállnunk.
Miután vége lett az osztályfőnökinek,siettem,hogy kiérjek az erdőbe.Eléggé ideges voltam,hogy mi fog történni.
-Hova sietsz cica?Nem arra laksz-nevetett Zsolt
-Á sehova,nem lényeg.-itt már kicsit furcsán nézett-Meg fogod tudni
Azzal elmentem. Mikor odaértem az erdőbe,Milán már ott várt,épp egy követ rugdosott
-Szia-ültem le mellé a padra
-Szia-köszönt vissza-figyelj..tegnap még azt hittem,hogy totál beléd zúgtam,de ez nem igaz.Igazából,csak felkeltetted a figyelmemet.Furcsán hangzik,de azért,mert te nem ugráltál körül.Általánosban is,és most is körülugrál minden csajszi,te meg rám se néztél.Nem érzek irántad semmi olyasmit,bocs,ha megijesztettelek
-Hát,rám hoztad a frászt rendesen,de semmi baj.-mosolyogtam rá
-Akkor kezdjük elölről,Milán vagyok
-Én meg Rebeka
-Szép neved van,Rebeka
-Köszi Milán,neked is-és nem bírtuk tovább,elröhögtük magunkat.
Egész délután csak ott ültünk,és beszélgettünk össze-vissza mindenről,nagyon jól éreztük magunkat.És ami a legjobb,hogy ő is azokat a zenéket szereti,mint én és Zsolt.Már értem,mért van a két srác olyan jóban. Amúgy Milán nagyon megértő,jófej,vicces,rendben van. Nem hittem volna,hogy jóban leszünk.
Úgy öt óra körül hazamentünk,vagyis haza kísért,és mivel fél aputól(meséltem néhány sztorit),ezért inkább nem jött be.
-Szia apu.Anyu hol van?-kérdeztem
-Szia kicsim,nem tudom-válaszolt nyersen. Hát jó.
Felmentem a szobámba,felhívtam Glóriát,és Laurát,mindent elmondtam nekik,A-tól Z-ig és örültek,hogy nincs semmilyen szerelmi háromszög.Este még kicsit felnéztem skype-ra,ahol Milán várt,közbe Facebookon Zsolttal beszélgettem,szóval elmondtam.
Este 10-kor kapcsoltam ki a laptopot,mivel akkor még nem is fürödtem,nem is vacsiztam,szóval el ment a délután rendesen.Egyébként szombaton Zsolt áthívott magához,vasárnap pedig Milán hívott át,hogy hallgassunk együtt zenét. Ja és mielőtt mennék ,,zenézni" átnézek Glóriához,hogy hogy van.
Ez lesz életem legjobb hétvégéje!
-Ma van a nagy nap-sóhajtozta Laura
-Milyen nagy nap?-nem voltam képben
-Amikor rájössz,hogy Milán sokkal jobban néz ki,mint Zsolt-kacsintott
-Hééé! Mondtam,hogy ne említsük-háborodtam fel
-Nem. Te utaltál rá,hogy ne említsük. Ki mondta,hogy kussolok?-nevetett Laura.
-Ó,mennyire utállak téged!-röhögtem
Beértünk a suliba,és tényleg nem volt ott Milán,Zsolt viszont igen..
-Szia cica jó reggelt-csókolt meg
-Szia Neked is-csókoltam vissza
-Okés vagy?Két napja olyan furcsa vagy-nézett mélyen a szemembe.
-Nyugi okés vagyok-simogattam meg az arcát
Ezzel le is nyugodott(szerencsére és leültünk a helyünkre)
-Annyira bírom Bon Jovi-tól a Runaway című számot,te nem?-kérdezett
-De,mostanában én is rá kattantam,és a Have a Nice day-re is-kezdtünk el ,,zenézni"
És hirtelen becsöngettek,és elkezdődött az infó óra. Niki néni először meg akarta tartani az órát,de rábeszéltük,hogy inkább had játszhassunk.Ez úgy módosult,hogy painten kellett lerajzolnunk valamit/valakit,akit szeretünk.Ez abból állt,hogy a fél osztály valami kaját rajzolt.Kivéve Zsoltot,ő nagyon édes volt,és engem rajzolt.A fiúk sorban ,,húúúúúúú"-t kiabáltak,de nem nagyon érdekelte.
Szóval painten rajzolgattunk mind a két infón.Érett 15 évesek vagyunk.Aha,aha..nem.
Infó után tesi jött(mert mért is ne?!) Ahol extra dolog történt.
Fekvőtámaszokat csináltunk,és Péter bácsi egyfolytában szidott,hogy nem így kell,nem úgy kell.
Aztán ezt Zsolt és András megelégelték
-Elnézést Tanár úr,de szerintem tökéletesen csinálja,mint mindent-szólt közbe Zsolt
-Szerintem is.Ő csinálja a legjobban,szóval tessék leakadni róla,megértését köszönöm szépen,és csókoltatom a kopasz fejét-vágott vissza András
-Mit képzeltek ti?Én vagyok a testneveléstanár,én tudom mi a jó,és mi nem!-kezdett dühbe jönni Péter bácsi
-Tanár úr,már elnézést,amikor megmutatta,hogy hogy kell csinálni,megjegyzem nem vagyunk hülyék,hogy ne tudnánk milyen a fekvőtámasz,ugyanígy csinálta,szóval szálljon le Rebekáról!-Szállt újra be a vitába Zsolt.
-Fiúk ne már hagyjátok-próbáltam csillapítani a kedélyeket
-Tudjátok mit?Ti akartátok.Zsolt,András,ezt egy szaktanári figyelmeztetéssel díjazom.Takarodjatok ki a teremből,Rebeka te is!-küldött ki minket.
-Király,kiküldött minket.....-nagyon boldog voltam
-De igazságtalan volt,nem hagyhattuk annyiban-Próbált nyugtatni Zsolt
-Köszi fiúk de nem kellett volna-mosolyogtam rájuk
Beszélgettünk amíg vége nem lett az órának,aztán átöltöztünk és mentünk is fel Angolra. Dupla angol. Mindenki örült.
András és Zsolt nagyban beszélgettek,miközben feladatokat oldottunk meg,aztán hirtelen a tanár felszólította Zsoltot
-Zsolt?Tell me the interpretation!-szólt a tanárunk
-WHAT?-nézett furcsán Zsolt-sorry this is a hosszú szó and i dont know mit jelent
A tanárnő nagyokat nézett.Reméltem,hogy Zsolt nem kap még egy beírást,és így is lett,a tanárnő ráhagyta a dolgot,inkább tovább ment.Biztos azt gondolta,hogy ő se lesz egy láng elme.Talán így van.
A duplaangol után Osztályfőnöki jött,és itt tudatosult bennem,hogy más csak egy óra,és mehetek az erdő szélére,Milánhoz..
És akkor bejött Marika néni,és így szólt!
-Gyerekek sok dolgunk van. Jövő héten megyünk kirándulni. 3 napos lesz,az erdő közepén leszünk,egymástól távol. Csapatokra lesztek osztva,és faházakban fogtok élni egy egy vezetővel. Vegyes csapatok lesznek. Szerdán megyünk,és a szerda csak az utazással fog szólni,mivel elég messze megyünk,ami azt jelenti,hogy szombaton jövünk haza,és az a nap is az utazásról fog szólni.Remélem tetszik az ötlet. Az egyik csapathoz fogok beköltözni,hogy kihez azt majd még eldöntöm.
Nagyon megörültünk mind,és alig várjuk a szerdát. Két rossz dolog van az egészben,az egyik az,hogy szerdán már 6-kor indulunk,a másik az,hogy nem mi választjuk ki a társainkat. De biztos jó lesz.
Az egész óra a kirándulásról szólt,és persze mindenki lelkes volt,főleg azért mert vonattal megyünk. A szerencse,hogy nem kell átszállnunk.
Miután vége lett az osztályfőnökinek,siettem,hogy kiérjek az erdőbe.Eléggé ideges voltam,hogy mi fog történni.
-Hova sietsz cica?Nem arra laksz-nevetett Zsolt
-Á sehova,nem lényeg.-itt már kicsit furcsán nézett-Meg fogod tudni
Azzal elmentem. Mikor odaértem az erdőbe,Milán már ott várt,épp egy követ rugdosott
-Szia-ültem le mellé a padra
-Szia-köszönt vissza-figyelj..tegnap még azt hittem,hogy totál beléd zúgtam,de ez nem igaz.Igazából,csak felkeltetted a figyelmemet.Furcsán hangzik,de azért,mert te nem ugráltál körül.Általánosban is,és most is körülugrál minden csajszi,te meg rám se néztél.Nem érzek irántad semmi olyasmit,bocs,ha megijesztettelek
-Hát,rám hoztad a frászt rendesen,de semmi baj.-mosolyogtam rá
-Akkor kezdjük elölről,Milán vagyok
-Én meg Rebeka
-Szép neved van,Rebeka
-Köszi Milán,neked is-és nem bírtuk tovább,elröhögtük magunkat.
Egész délután csak ott ültünk,és beszélgettünk össze-vissza mindenről,nagyon jól éreztük magunkat.És ami a legjobb,hogy ő is azokat a zenéket szereti,mint én és Zsolt.Már értem,mért van a két srác olyan jóban. Amúgy Milán nagyon megértő,jófej,vicces,rendben van. Nem hittem volna,hogy jóban leszünk.
Úgy öt óra körül hazamentünk,vagyis haza kísért,és mivel fél aputól(meséltem néhány sztorit),ezért inkább nem jött be.
-Szia apu.Anyu hol van?-kérdeztem
-Szia kicsim,nem tudom-válaszolt nyersen. Hát jó.
Felmentem a szobámba,felhívtam Glóriát,és Laurát,mindent elmondtam nekik,A-tól Z-ig és örültek,hogy nincs semmilyen szerelmi háromszög.Este még kicsit felnéztem skype-ra,ahol Milán várt,közbe Facebookon Zsolttal beszélgettem,szóval elmondtam.
Este 10-kor kapcsoltam ki a laptopot,mivel akkor még nem is fürödtem,nem is vacsiztam,szóval el ment a délután rendesen.Egyébként szombaton Zsolt áthívott magához,vasárnap pedig Milán hívott át,hogy hallgassunk együtt zenét. Ja és mielőtt mennék ,,zenézni" átnézek Glóriához,hogy hogy van.
Ez lesz életem legjobb hétvégéje!
,,A Milán dolog"
-,,Szia Rebusom,be kell vallanom valamit...Bocs,hogy ilyen későn írok,de ezelőtt nem mertem elküldeni az üzenetet.Viszont az érzéseimet irántad nem tudom tovább magamban tartani.Találkozzunk pénteken az erdő szélén,miután végeztél a suliban.Én a pénteket kihagyom.
Szeretlek. Milán.."-Laura olyan szinten ledöbbent,hogy lezuhant az ágyra
-Én is ilyen arcot vágtam-ültem le mellé
-Ezt eddig mért nem mondtad?-nézett rám
-Figyelj..egyenlőre még Zsoltnak se mondtam el...
-Tényleg.Zsolt!aztaaaa...mi lesz?
-Elmegyek pénteken,megbeszéljük,aztán elmondom Zsoltnak-szögeztem le
-Biztos?-hitetlenkedett
-Biztos.Ennek meg kell történnie.Lesz,ami lesz.-közöltem ,,hidegen"-De hagyjuk ezt,nincs kedvem ezen agyalni.Hallottad T.Mills új számát?Nagyon jó
-Igen hallottam.Szerintem is tök jó-és azzal rá is keresett a youtubeon,és már többet nem jött fel a téma.
Bár egész végig bennem volt.Félek,mit fog mondani,és attól is,hogy mi lesz.
Szeretlek. Milán.."-Laura olyan szinten ledöbbent,hogy lezuhant az ágyra
-Én is ilyen arcot vágtam-ültem le mellé
-Ezt eddig mért nem mondtad?-nézett rám
-Figyelj..egyenlőre még Zsoltnak se mondtam el...
-Tényleg.Zsolt!aztaaaa...mi lesz?
-Elmegyek pénteken,megbeszéljük,aztán elmondom Zsoltnak-szögeztem le
-Biztos?-hitetlenkedett
-Biztos.Ennek meg kell történnie.Lesz,ami lesz.-közöltem ,,hidegen"-De hagyjuk ezt,nincs kedvem ezen agyalni.Hallottad T.Mills új számát?Nagyon jó
-Igen hallottam.Szerintem is tök jó-és azzal rá is keresett a youtubeon,és már többet nem jött fel a téma.
Bár egész végig bennem volt.Félek,mit fog mondani,és attól is,hogy mi lesz.
2013. május 27., hétfő
?
Amikor az első sort olvastam,elakadt a szavam.Aztán tovább olvastam. Mikor a végére értem,nem akartam elhinni.Hogy történhetett ez?Nem fért a fejembe.Hogy fogunk ezentúl egymás szemébe nézni?Még öt évet le kell húznunk egymás mellett,de így....
Egész éjjel nem aludtam,csak forgolódtam,forgolódtam,forgolódtam,és az sms járt a fejemben.
Olyan öt körül kicsit bealudtam,hatkor pedig csörgött az óra.
Eléggé kótyagosan keltem. Nagyon lassú voltam,ezért nem is reggeliztem,csak gyors zuhany,és hajgöndörítés,aztán mentem a suliba.
A szünetben,csak köszöntem mindenkinek,és le is ültem a helyemre,a fejemet pedig a padra hajtottam,hogy ne kelljen senki szemébe se néznem.
-Szia cica,mi a baj?-kérdezte Zsolt
-Szia.Semmi jól vagyok
-Nagyon nem úgy néz ki,szóval hallgatlak.-ekkor belépett Milán,ránéztem,rámnézett,és újra beugrott az sms.
Zsolt látta,hogy én nem mondok semmit,ezért odament Milánhoz,aki megnyugtatta,hogy nincs köztünk semmi,csak most inkább ,,hanyagoljuk" egymást. Zsolt valamennyire lenyugodott,így a nap mehetett is tovább.
Németen Laura írt nekem egy sms-t,amiben ez állt. :
,,Suli után vásárlás,dumálás.Látom,hogy K.O. vagy.Este nálunk alszol.Üdv.:Az előtted ülő rocker♥"
Vissza írtam neki,hogy benne vagyok,bár nem hiszem,hogy jó ötlet,elveszem az életkedvét.
A két angol,és a tesi után (,,Jó hír":Péter bácsi még mindig utál) tényleg elráncigált Laura vásárolni. Mivel anyuék és a mamáék is sok zsebpénzt adtak,gondoltam oké,akkor költekezzünk. Vettem új pólókat,nadrágot,szoknyát,és kiegészítőket. A kedvencem a bajuszos nyaklánc.
A vásárlás után hazamentem,hogy kirakjam az új cuccaimat,és hogy bepakoljak,hiszen Lauránál alszom.
Bepakoltam a pizsamámat,a fogkefémet,meg a többi szükséges csecse-becsét,és indultam is.
Nagyon jól telt az ott alvás eleje,beszélgettünk,röhögtünk,mint a retardáltak,szóval hoztuk a formánkat.
-Jó elég elég meghaltam,végem-nyökögtem,bár a röhögéstől körülbelül olyan hangot adtam ki,mintha egy menyét megpróbálna ugatni
Kábé 10 perc múlva lehiggadtunk,és elkezdtünk unatkozni.
-Hé Rebeka játszhatok a telefonodon?-kérdezte
-Persze,ott van.-akkor még nem hittem,hogy kutakodni fog.
-Nézzük mi van itt,hm.üzenetek..Milán?Ez érdekel
-Ne,ne hagyd!!-ordítottam,de késő volt,elkezdte olvasni....
Egész éjjel nem aludtam,csak forgolódtam,forgolódtam,forgolódtam,és az sms járt a fejemben.
Olyan öt körül kicsit bealudtam,hatkor pedig csörgött az óra.
Eléggé kótyagosan keltem. Nagyon lassú voltam,ezért nem is reggeliztem,csak gyors zuhany,és hajgöndörítés,aztán mentem a suliba.
A szünetben,csak köszöntem mindenkinek,és le is ültem a helyemre,a fejemet pedig a padra hajtottam,hogy ne kelljen senki szemébe se néznem.
-Szia cica,mi a baj?-kérdezte Zsolt
-Szia.Semmi jól vagyok
-Nagyon nem úgy néz ki,szóval hallgatlak.-ekkor belépett Milán,ránéztem,rámnézett,és újra beugrott az sms.
Zsolt látta,hogy én nem mondok semmit,ezért odament Milánhoz,aki megnyugtatta,hogy nincs köztünk semmi,csak most inkább ,,hanyagoljuk" egymást. Zsolt valamennyire lenyugodott,így a nap mehetett is tovább.
Németen Laura írt nekem egy sms-t,amiben ez állt. :
,,Suli után vásárlás,dumálás.Látom,hogy K.O. vagy.Este nálunk alszol.Üdv.:Az előtted ülő rocker♥"
Vissza írtam neki,hogy benne vagyok,bár nem hiszem,hogy jó ötlet,elveszem az életkedvét.
A két angol,és a tesi után (,,Jó hír":Péter bácsi még mindig utál) tényleg elráncigált Laura vásárolni. Mivel anyuék és a mamáék is sok zsebpénzt adtak,gondoltam oké,akkor költekezzünk. Vettem új pólókat,nadrágot,szoknyát,és kiegészítőket. A kedvencem a bajuszos nyaklánc.
A vásárlás után hazamentem,hogy kirakjam az új cuccaimat,és hogy bepakoljak,hiszen Lauránál alszom.
Bepakoltam a pizsamámat,a fogkefémet,meg a többi szükséges csecse-becsét,és indultam is.
Nagyon jól telt az ott alvás eleje,beszélgettünk,röhögtünk,mint a retardáltak,szóval hoztuk a formánkat.
-Jó elég elég meghaltam,végem-nyökögtem,bár a röhögéstől körülbelül olyan hangot adtam ki,mintha egy menyét megpróbálna ugatni
Kábé 10 perc múlva lehiggadtunk,és elkezdtünk unatkozni.
-Hé Rebeka játszhatok a telefonodon?-kérdezte
-Persze,ott van.-akkor még nem hittem,hogy kutakodni fog.
-Nézzük mi van itt,hm.üzenetek..Milán?Ez érdekel
-Ne,ne hagyd!!-ordítottam,de késő volt,elkezdte olvasni....
2013. május 26., vasárnap
Ördög és pokol!
Reggel szokásosan felkeltem,ettem,tusoltam,sminkeltem,és hajat göndörítettem.Vagyis próbálkoztam de nagyon nem akart összejönni,ezért egy copfba befontam,és gondoltam: áá egy napot kibírok.
Mivel már tegnap is hé tágra sütött a nap,felvettem a sárga rövidnadrágomat,és az ACDC-s pólómat,na meg a converse-met és már indultam is.
Rettegtem a mai naptól..Ez a fasírt köztem és Ádám között nagyon szomorú,nem akartam,hogy ez legyen.
Amint beléptem az infóterembe mindenki rám nézett,aztán Zsolt odarohant
-Mizu cica hol vannak a göndör tincseid?-csodálkozott
-Ma nem akartak göndörek lenni,ezért inkább befontam-magyarázkodtam
-Jól nézel ki-dicsért meg,majd megcsókolt
Leültem a helyemre(Ádám mellé..) és megpróbáltam nyugodtan maradni,nem csinálni olyat,ami Ádámot felbosszantja.Nem akartam rontani a helyzeten.
-Na mi van jártok?-kérdezte lesajnálóan
-Azért vagy ilyen,mert nem mondtam el?-néztem rá tágra nyílt szemekkel
-Igen Rebeka,képzeld-,,válaszolt"
Folytatódott volna a beszélgetés de bejött Niki néni
-Gyerekek ma nincs kedvem tanítani,lemegyünk az udvarra.De síri csöndet!-Könyörült meg rajtunk
Mindenki nagyon örült,és siettünk le. Út közbe megérkezett Laura(aki késett) és becsatlakozott hozzám.
-Annyira hiányoztál-mondta
-De tegnap is találkoztunk-világosítottam fel
-Tudom,de tegnap mindent elmondtál és már látni akartalak titeket-ujjongott
Bekapcsolódott Zsolt is
-Na minek örülünk csajok?-kérdezte
-Nektek.Olyan cukik vagytok-Laura teljesen oda volt-Rebeka nem csalódtam benned.
-Jól van Lau kicsit nyugodj le még alig múlt el nyolc de már pörögsz. Mit szívsz?-viccelődött
-Levegőt.Kérsz te is?-szállt be a poénba.
Ők ketten előrementek,én meg gondoltam megbeszélem a dolgot Ádámmal,így lemaradtam,de odajött Kristóf a könyvével a kezében
-Szia.Látom eléggé zűrösek a napjaid.Jól vagy?-érdeklődött.
-Persze,nincs semmi gond megleszek.-mosolyogtam rá.
És egész órán vele beszélgettem.Nagyon jó fej srác,nem is olyan kocka mint gondoltam.Néha odajött Zsolt és Laura is,de mivel ők nem rajonganak Kristófért,gyorsan odébb álltak.Viszont Ádámmal nem volt ilyen könnyű
-Na mi van megtaláltad a harmadik srácot is akivel kavarhatsz?-nézett rám ismét lesajnálóan.
Mielőtt megszólalhattam volna odajött Milán.
-Lehet leszállni róla oké?!-nézett Ádámra
-Te mit gondolsz kinek beszélsz Milán?-kezdett eldurvulni a dolog-Húzz el,ez családi ügy!
Na ebből óriási veszekedés lett, Ádám támadott engem,Milán védett,aztán odajött Zsolt is,és amikor Ádám végleg veszített,csak szépen elkullogott.
A két barát(Zsolt és Milán) újra boldogok voltak,nem volt semmi gond
-Bocs, Rebus,hogy bunkó voltam-kért bocsánatot Milán
-Semmi gond-mosolyogtam vissza
Látták rajtam,hogy eléggé rosszul vagyok,úgyhogy azért rákérdeztek
-Jól vagy?-aggódott Kristóf
Persze,persze-helyeseltem-csak most,be kell mennem vécére,egy perc és jövök.
Bementem!?Beszaladtam!És nem bírtam tovább,megint elkezdtem sírni.Ezt nem hiszem el.Mi ütött Ádámba?!
Aztán nyílt az ajtó és bejött András.Na,ezen meglepődtem
-Okés vagy szép lány?-kérdezte-láttam,ahogy beszaladtál.Egész jó hepajt lerendeztek a srácok.
-Ja...-szipogtam.
Átkarolt és elkezdett nyugtatgatni,aztán kicsivel később a fél osztály betolongott a lánymosdóba,hogy megtudják,hogy vagyok
-Tényleg jól vagyok srácok,aranyosak vagytok-mosolyogtam mindenkire. És akkor,mintha nem lett volna elég balhé,Ádám megint hisztirohamot kapott,aminek az lett a vége,hogy Milán,Zsolt,András,Ádám,Laura és én az igazgatóiba kerültünk.Mindenki mondta a magáét,szegény igazgató teljesen ki volt akadva,így inkább kollektív büntetés gyanánt,mindenkinek beírt.Csodás.
A két infó után siettünk le tesire,ahol nagyjából elvoltunk.Ádám elhallgatott,Milánék se mentek oda hozzá,szóval nem volt gond.
Magyaron ismerkedtünk az új tanárral,Éva nénivel,aki megkért minket,hogy pár soros ,,fogalmazást" írjunk neki,magunkról. Viccesen telt,Dávidén nagyot nevetett a tanár,majd felolvasta:
-,,Csókolom a kis kezit Éva néninek,én kukás vagyok,a nemzetközi kukagyár Kft-tő,és szeretném,ha megkaphatnám a koszos zsebkendőcskéjét,mert nagyon a szívemhez tetszett nőni,és kell öntől egy zálog..szerelmem záloga. Ön szívemnek gyöngyháza,lelkem iluskája. csókolom a kis kezit"
Az egész osztály röhögött,Dávidnak pedig sikerült jó pontot szereznie a tanárnőnél.
Innentől nem történt semmi izgi,vége volt az óráinknak és az utolsó angol után mentünk is haza.
-Szeretlek cica hiányozni fogsz-köszönt el Zsolt és megcsókolt
-Te is nekem Zsolt
Egyedül sétáltam haza.Aztán amikor hazaértem anya és apa nagyon furcsán viselkedtek.Anya takarított,apa megpróbált figyelni a sütire,hogy oda ne égjen,szóval tiszta káosz volt.
-Itt meg mi folyik?!-kérdeztem
-Ádám és a szülei délután átjönnek.Ádám nem is mondta?-nézett nagyot anyu
-Hogy mi?! Ne már. Ja,hogy Ádám?Ő nem mond nekem már semmit-megint elkezdtem könnyezni,szóval felmentem a szobába,öt perccel később meg csöngettek. Lementem,köszöntem,megint megállapították,hogy mekkorát nőttem,Ádám meg amolyan ,,még mindig utállak" nézéssel méltatott,szóval rövid idő után felmentem.Nem volt kedvem megjátszani magam. Egy kis idő múlva Ádám apja jött fel
-Látom fasírtba vagytok Ádámmal-állapította meg
-Kissé-helyeseltem
-Figyelj nem tudom mi van de imádjátok egymást,szóval fölösleges veszekedni
-Nem akarok bunkó lenni,de ezt a fiadnak mond,ő kezdte!-válaszoltam nyersen
Megsimította az arcomat,majd kiment.
Egy óra múlva hazamentek.Ádám fel se jött elköszönni,csak a szülei.Hmm.Na mindegy,nem vártam azt,hogy ugorjon a két kezem közé.
Délután Milán felhívott,hogy okés vagyok-e
-Persze,már jól vagyok,köszi.
-Ha meg kell verni azt a hülyét,csak szólj-vállalta a testőrséget Milán
-oks,majd szólok
Kicsit még dumáltunk,aztán leraktuk.
Megfürödtem,és kedvetlenül zuhantam az ágyamba. Már majdnem elaludtam,amikor egy méteres sms jött Milántól:
,,Szia Rebusom,be kell vallanom valamit..."
Mivel már tegnap is hé tágra sütött a nap,felvettem a sárga rövidnadrágomat,és az ACDC-s pólómat,na meg a converse-met és már indultam is.
Rettegtem a mai naptól..Ez a fasírt köztem és Ádám között nagyon szomorú,nem akartam,hogy ez legyen.
Amint beléptem az infóterembe mindenki rám nézett,aztán Zsolt odarohant
-Mizu cica hol vannak a göndör tincseid?-csodálkozott
-Ma nem akartak göndörek lenni,ezért inkább befontam-magyarázkodtam
-Jól nézel ki-dicsért meg,majd megcsókolt
Leültem a helyemre(Ádám mellé..) és megpróbáltam nyugodtan maradni,nem csinálni olyat,ami Ádámot felbosszantja.Nem akartam rontani a helyzeten.
-Na mi van jártok?-kérdezte lesajnálóan
-Azért vagy ilyen,mert nem mondtam el?-néztem rá tágra nyílt szemekkel
-Igen Rebeka,képzeld-,,válaszolt"
Folytatódott volna a beszélgetés de bejött Niki néni
-Gyerekek ma nincs kedvem tanítani,lemegyünk az udvarra.De síri csöndet!-Könyörült meg rajtunk
Mindenki nagyon örült,és siettünk le. Út közbe megérkezett Laura(aki késett) és becsatlakozott hozzám.
-Annyira hiányoztál-mondta
-De tegnap is találkoztunk-világosítottam fel
-Tudom,de tegnap mindent elmondtál és már látni akartalak titeket-ujjongott
Bekapcsolódott Zsolt is
-Na minek örülünk csajok?-kérdezte
-Nektek.Olyan cukik vagytok-Laura teljesen oda volt-Rebeka nem csalódtam benned.
-Jól van Lau kicsit nyugodj le még alig múlt el nyolc de már pörögsz. Mit szívsz?-viccelődött
-Levegőt.Kérsz te is?-szállt be a poénba.
Ők ketten előrementek,én meg gondoltam megbeszélem a dolgot Ádámmal,így lemaradtam,de odajött Kristóf a könyvével a kezében
-Szia.Látom eléggé zűrösek a napjaid.Jól vagy?-érdeklődött.
-Persze,nincs semmi gond megleszek.-mosolyogtam rá.
És egész órán vele beszélgettem.Nagyon jó fej srác,nem is olyan kocka mint gondoltam.Néha odajött Zsolt és Laura is,de mivel ők nem rajonganak Kristófért,gyorsan odébb álltak.Viszont Ádámmal nem volt ilyen könnyű
-Na mi van megtaláltad a harmadik srácot is akivel kavarhatsz?-nézett rám ismét lesajnálóan.
Mielőtt megszólalhattam volna odajött Milán.
-Lehet leszállni róla oké?!-nézett Ádámra
-Te mit gondolsz kinek beszélsz Milán?-kezdett eldurvulni a dolog-Húzz el,ez családi ügy!
Na ebből óriási veszekedés lett, Ádám támadott engem,Milán védett,aztán odajött Zsolt is,és amikor Ádám végleg veszített,csak szépen elkullogott.
A két barát(Zsolt és Milán) újra boldogok voltak,nem volt semmi gond
-Bocs, Rebus,hogy bunkó voltam-kért bocsánatot Milán
-Semmi gond-mosolyogtam vissza
Látták rajtam,hogy eléggé rosszul vagyok,úgyhogy azért rákérdeztek
-Jól vagy?-aggódott Kristóf
Persze,persze-helyeseltem-csak most,be kell mennem vécére,egy perc és jövök.
Bementem!?Beszaladtam!És nem bírtam tovább,megint elkezdtem sírni.Ezt nem hiszem el.Mi ütött Ádámba?!
Aztán nyílt az ajtó és bejött András.Na,ezen meglepődtem
-Okés vagy szép lány?-kérdezte-láttam,ahogy beszaladtál.Egész jó hepajt lerendeztek a srácok.
-Ja...-szipogtam.
Átkarolt és elkezdett nyugtatgatni,aztán kicsivel később a fél osztály betolongott a lánymosdóba,hogy megtudják,hogy vagyok
-Tényleg jól vagyok srácok,aranyosak vagytok-mosolyogtam mindenkire. És akkor,mintha nem lett volna elég balhé,Ádám megint hisztirohamot kapott,aminek az lett a vége,hogy Milán,Zsolt,András,Ádám,Laura és én az igazgatóiba kerültünk.Mindenki mondta a magáét,szegény igazgató teljesen ki volt akadva,így inkább kollektív büntetés gyanánt,mindenkinek beírt.Csodás.
A két infó után siettünk le tesire,ahol nagyjából elvoltunk.Ádám elhallgatott,Milánék se mentek oda hozzá,szóval nem volt gond.
Magyaron ismerkedtünk az új tanárral,Éva nénivel,aki megkért minket,hogy pár soros ,,fogalmazást" írjunk neki,magunkról. Viccesen telt,Dávidén nagyot nevetett a tanár,majd felolvasta:
-,,Csókolom a kis kezit Éva néninek,én kukás vagyok,a nemzetközi kukagyár Kft-tő,és szeretném,ha megkaphatnám a koszos zsebkendőcskéjét,mert nagyon a szívemhez tetszett nőni,és kell öntől egy zálog..szerelmem záloga. Ön szívemnek gyöngyháza,lelkem iluskája. csókolom a kis kezit"
Az egész osztály röhögött,Dávidnak pedig sikerült jó pontot szereznie a tanárnőnél.
Innentől nem történt semmi izgi,vége volt az óráinknak és az utolsó angol után mentünk is haza.
-Szeretlek cica hiányozni fogsz-köszönt el Zsolt és megcsókolt
-Te is nekem Zsolt
Egyedül sétáltam haza.Aztán amikor hazaértem anya és apa nagyon furcsán viselkedtek.Anya takarított,apa megpróbált figyelni a sütire,hogy oda ne égjen,szóval tiszta káosz volt.
-Itt meg mi folyik?!-kérdeztem
-Ádám és a szülei délután átjönnek.Ádám nem is mondta?-nézett nagyot anyu
-Hogy mi?! Ne már. Ja,hogy Ádám?Ő nem mond nekem már semmit-megint elkezdtem könnyezni,szóval felmentem a szobába,öt perccel később meg csöngettek. Lementem,köszöntem,megint megállapították,hogy mekkorát nőttem,Ádám meg amolyan ,,még mindig utállak" nézéssel méltatott,szóval rövid idő után felmentem.Nem volt kedvem megjátszani magam. Egy kis idő múlva Ádám apja jött fel
-Látom fasírtba vagytok Ádámmal-állapította meg
-Kissé-helyeseltem
-Figyelj nem tudom mi van de imádjátok egymást,szóval fölösleges veszekedni
-Nem akarok bunkó lenni,de ezt a fiadnak mond,ő kezdte!-válaszoltam nyersen
Megsimította az arcomat,majd kiment.
Egy óra múlva hazamentek.Ádám fel se jött elköszönni,csak a szülei.Hmm.Na mindegy,nem vártam azt,hogy ugorjon a két kezem közé.
Délután Milán felhívott,hogy okés vagyok-e
-Persze,már jól vagyok,köszi.
-Ha meg kell verni azt a hülyét,csak szólj-vállalta a testőrséget Milán
-oks,majd szólok
Kicsit még dumáltunk,aztán leraktuk.
Megfürödtem,és kedvetlenül zuhantam az ágyamba. Már majdnem elaludtam,amikor egy méteres sms jött Milántól:
,,Szia Rebusom,be kell vallanom valamit..."
2013. május 25., szombat
Érdekes kedd.
Mint minden nap,reggel hatkor csörgött az órám.Mint minden nap,nem akartam felelni. Mint minden nap,végül csak felkeltem. De egy valamire nem mondhatom,hogy ,,minden nap". Hisz Zsolt feküdt mellettem.
-Jó reggelt-köszöntem
-Neked is-mosolygott
-Figyelj lemegyek a konyhába hozok kaját.Mit kérsz?
-Amit te-mondta,majd visszafeküdt.Szerintem azt hiszi,hogy aludhat még.
Lementem a konyhába és apa ült ott.Levert a víz,de minden okom meg volt rá. Fiút rejtegetek a szobámban!El sem hiszem.
-Jó reggelt apu
-Szia kincsem,figyelj rohannom kell majd este jövök okos legyél-és azzal ki is rohant
Hála az égnek megúsztam!Készítettem pár szendvicset,meg töltöttem kólát és már mentem is vissza a szobámba.
-Remélem szereted az ubis szendvicset
-Kajaaaaa!-ordibált és már le is támadt..jobban mondva a szendvicseimet-ez isteni-közölte teli szájjal
-Örülök,hogy ízlik.
Szóval így ment ez.Reggel hatkor piknikeztünk a szobámban.
-Hallod nincsenek is tankönyveid-jöttem rá
-Áh,nem probléma cica-kacsintott
-De akkor miből fogsz tanulni?Kedd van,tudod iskolanap-próbáltam ,,meghatni"
-Hidd el túlélek egy napot cucc nélkül-nyugtatott
-Hát jó.Figyelj elmegyek fürödni.Zárd be az ajtót és maradj itt ok?
-Értettem főnökasszony.
Azzal el is mentem fürödni.Igyekeztem,nehogy megvárassam a nagyságos urat.Amikor kiléptem a zuhanyzóból,eszembe jutott,hogy semmit nem készítettem be magamnak,úgy értem,melltartót, stb. Így hát magamra csavartam a törölközőmet és kimentem.Amint meglátott Zsolt,felkiáltott:
-Szexy Timeeeeee!
-Az ám-nevettem
Kivettem a cuccomat és már mentem volna vissza a fürdőbe,amikor kivette a kezemből a bugyimat,és ezt mondta:
-Vörös,hmm,szexy.-harapott bele a szájába
-Jól van,jól van lehet leszállni rólam-ráztam le
-Legalább tudom milyen fehérnemű lesz rajtad-kacsintott
-Én is tudom mi lesz rajtad.Pont az,mint tegnap-vágtam vissza
Felöltöztem,begöndörítettem a hajamat,közben Zsolti is elment megfürödni,és fél nyolcra készen is lettünk.Háromnegyedre beértünk a suliba,és a többiek eléggé furcsán néztek
-Szia-köszöntem Ádámnak
-Te és Zsolt?Megint együtt jöttök suliba?-gyanakodott
-Kérlek ezt ne most beszéljük meg.-könyörögtem
És jött egy sms-em Zsolttól.: ,,Elmondhatom Milánnak a tegnapot?Nyugi nem mondja el senkinek,de a legjobb haverom és amúgy is max röhögni fog" A válaszom egy ,,rendben,mond" volt,és mivel velem szemben ültek a fiúk,hallottam mit beszélnek,vagy is csak ezt:
-Hogy hol a francban voltál?! Mi?! Na menj a francba-ordibálta le Milán Zsoltot.
Na ebből óriási vita lett,és a két jó barát össze is veszett. Kötelességemnek éreztem,hogy odamenjek és mondjak valamit. Zsolt rám nézett amolyan ,,nem haragszom meg,ha Milánhoz is odamész" nézéssel,szóval odamentem,és leültem mellé.
-Hé,Milán...szóval ez nem az aminek látszik..-nyugtattam
-Mért akkor mi?!-háborodott fel
-Hé,egyáltalán mért vagy úgy kiakadva?Neked nem olyan mindegy?-kérdeztem
-Nem,képzeld nem mindegy-jegyezte meg kissé bunkón
-Jól van,akkor idegeskedj-feleltem,majd odamentem Zsoltihoz.
-Hé,oké vagy?-simogattam meg
-Persze,csak nem értem mire a nagy cécó-hitetlenkedett
-Azt én se értem.
Az órák úgy ahogy elmentek,kivéve a tesi. Péter bácsi még mindig haragszik,amiért gólt lőttem neki,szóval mindenkit imád,egyedül engem nem. Kettesével beosztott minket és segítenünk kellett egymásnak nyújtani.És kit kaptam?!Milánt. Nem volt valami segítőkész,szóval öt perc után elküldött hidegebb tájakra,holott nem csináltam semmit,mit képzeli,hogy így elküldhet?! Aztán odajött Zsolt és még jobban elküldte Milánt,amire kicsit észbe kapott a srác,és továbbiszkolt.
-Ne figyelj rá,egy barom-vigasztalt
-Nincs semmi gond-mosolyogtam
-Mi a fene volt ez?!-Kapcsolódott be Ádám
-Mi a fene volt ez?!-Kapcsolódott be Ádám
-Semmi semmi...-kerültem a témát
-Persze. Semmi mi?! két napja Zsolttal lógsz,oké.De ma nagyon furcsák vagytok,és ez a veszekedés a semmiből.Mit titkolsz?!
-Most elkezdesz te is leoltani?Nincs kedvem ehhez jó?!-kezdtem ideges lenni.
-Jó tudod mit Rebeka?!Menj a francba-küldött el
És végre,kicsöngettek.Rohantam az öltözőbe és..sírtam már a harmadik napon, király.
-Nyugi minden oké lesz-nyugtatott Laura-nekem elmondod mi a gond?
-El fogom-szipogtam.
Átöltöztem,és lehajtott fejjel kullogtam ki az öltözőből,amikor odajött Viki.
-Ne most ne Viki,nincs hozzád kedvem-jelentettem ki
-Oké-hú.csak elfogadta és továbbment.
Még 4 óránk van hátra,király. Az utolsó óra után odajött Zsolti.
-Hé nincs kedved kimozdulni cica?-kérdezte
-Hogy is ne,menjünk egyből hegyet mászni!-mondtam kedvetlenül
-Bocs,hegyet nem biztosítok,de most velem jössz fociedzésre.-közölte
-Hova?-teljesen elképedtem.Vele,focira?vááá,egyből jobb kedvem lett.Nem volt messze a pálya ahova mentünk.Leültünk a lelátóra,és mellettem öltözött..azt a...kockahasa van.Jól néz ki
-Most itt hagylak,de nézd ott leszek a pályán,stírölhetsz-kacsintott
-Ezer örömmel-mosolyogtam vissza rá
Arcon puszilt és lement játszani.
Tök jó volt az edzés iszonyat jól focizik. A hangulat is tök jó volt,a csapattársai mindig ,,húúúúú"-t kiabáltak,ha odajött hozzám egy szóra. Szóra?Csókra. Imádtam
Kábé fél hat lehetett mire hazaértem.Elbúcsúztunk,és megegyeztünk,hogy ma nem alszik nálam.
Este felhívtam Glóriát,hogy hogy van,és hát elég rosszul.A héten tuti nem jön suliba.
Laurával viszont skype-oltunk elmondtam neki mindent,és totál megértő volt,amiért kiborultam.
Nagyon aggaszt az egész nap.Nem,nem Milán,oké ő is,de inkább Ádám.A kedvenc unokatesóm elküldött a francba.király..
Programok
Úgy gondoltam kicsit kipótolom az órarendet Rebeka néhány szabadidős programjával.Más programjai is lesznek,de most ez a kettő lesz előtérben,amiket beírtam pirossal. Remélem tetszik :)
Frissítve: 2013.06.06.
Frissítve: 2013.06.11.
Frissítve: 2013.07.05.
Frissítve: 2013.07.05.
Frissítve: 2013.07.26.
Hajnal(extra rész)
Hajnal 2-3 óra körül arra ébredtem,hogy úgy érzem,Zsolt leakar tolni magáról.
-Mi a gond?-nyöszörögtem
-Semmi,csak annyira meleg van,hogy muszáj levennem a pólómat.
-Tőlem-mondtam,majd megfordultam.Jézusom! Kellett 5 másodperc mire felfogtam mi történik,addigra viszont átölelt és megfogta a kezemet,majd ezt mondta:
-Szeretlek
-Én is-mosolyogtam
Öt perc múlva rákérdezett,hogy alszom-e,és hát nem aludtam,nem tudtam.
-Akkor beszélgessünk-kacsintott rám.
-Jó.De miről lehet hajnal 3-kor beszélni?
-Szeretsz?-kérdezte,és közelebb húzott magához
-Ugye tudod,hogy még csak 2 napja ismerjük egymást-mosolyogtam rá
-Ez akadály?-hüledezett
-Nem egy szóval sem mondtam,hogy akadály-tiltakoztam.
-Na akkor próbáljuk ki
-Mit?-néztem rá furcsán.Aztán megcsókolt.Jézusom,csodás volt,imádom Zsoltit.
A csók után magára húzott és elaludtunk..
-Mi a gond?-nyöszörögtem
-Semmi,csak annyira meleg van,hogy muszáj levennem a pólómat.
-Tőlem-mondtam,majd megfordultam.Jézusom! Kellett 5 másodperc mire felfogtam mi történik,addigra viszont átölelt és megfogta a kezemet,majd ezt mondta:
-Szeretlek
-Én is-mosolyogtam
Öt perc múlva rákérdezett,hogy alszom-e,és hát nem aludtam,nem tudtam.
-Akkor beszélgessünk-kacsintott rám.
-Jó.De miről lehet hajnal 3-kor beszélni?
-Szeretsz?-kérdezte,és közelebb húzott magához
-Ugye tudod,hogy még csak 2 napja ismerjük egymást-mosolyogtam rá
-Ez akadály?-hüledezett
-Nem egy szóval sem mondtam,hogy akadály-tiltakoztam.
-Na akkor próbáljuk ki
-Mit?-néztem rá furcsán.Aztán megcsókolt.Jézusom,csodás volt,imádom Zsoltit.
A csók után magára húzott és elaludtunk..
2013. május 24., péntek
Ez eszméletlen!
....kinéztem az ablakon és Zsolt állt kinn,mosolyogva integetett. Gyorsan lefutottam,és behívtam:
-Szia.
-Szia,hát te mit csinálsz itt ilyen későn?-kérdeztem
-Csak beszélgetni volt kedvem.
-Este 10-kor?-néztem rá furcsán
-Hát,tulajdonképpen ja.-felelte.
-Apa bármikor itt lehet basszus..meg anyu is..-kezdtem gondolkodni
-És akkor mi van?
-Hát apu,nos ő...jó elmagyarázom.Szóval egész nyolcadikban azt mondogatta,hogy én egy fiúval sem beszélgethetek,meg ilyesmi,és elég durva dolgokat mondott,hogy mi lesz,ha meglát mondjuk későn egy sráccal a szobámban,vagy akárhol máshol.
-Húúú,akkor most tilosban vagyunk barátok?-Nevetett fel
-Tulajdonképpen igen,de ez nem vicces.
-Jó,figyelj,ha zavarok elmegyek
-Nem nem kell menj fel a lépcsőn,első ajtó jobbra.Ott a szobám,mindjárt jövök én is.Még egy óra van,mire hazajön apa.
Beértem a szobámba és majdnem kinyitotta a naplómat.
-Hééé!-kiáltottam fel
-Mi az,ez csak egy füzet
-Mindegy,add ide-kérleltem
-Dehogy adom-makacsolta meg magát
Vagy öt percig ,,verekedtünk",mire ki tudtam tépni a kezéből.
-Végre-lihegtem
-Ezúttal te nyertél.Holnap visszavágó!-mosolygott rám,és adott egy puszit az arcomra
-Várj csönd! Szerintem meg jött apa..de az nem lehet még a kórházban kéne lennie...
-Most mi lesz?-,,esett kétségbe"
-Maradj itt mindjárt jövök.
Lementem,és igen,apa volt az,meglepően ideges volt.
-Jó estét apu,mi a gond?
-Most nincs kedvem beszélgetni.-bezárta az ajtót és a kulcsot magával vitte.
Ezt nem hiszem el! Elvitte a kulcsot,most mi lesz? Felkullogtam a szobába
-Na mizu Rebeka?
-Apa bezárta az ajtót és elvitte a kulcsot,én pedig tavaly elvesztettem az enyémet,szóval bennragadtál..várj nem!- Eszembe jutott,hogy anyu a kulcsát a szőnyeg alatt tartja.
-Itt a kulcs! Gyere kiosonunk
-Király,ez menő lesz!-lelkesedett fel
Nos,megpróbáltuk.... háromszor,és utoljára apunak már nagyon feltűnő volt a ,,furcsa viselkedésem."
-Most mi lesz?-kérdezte
-Nem tudom.....
-Szerintem itt kéne aludnom.-kacsintott
-Basszus még két napja se vagyok gimis de már is fiú alszik nálam....ez mi?!?!-tomboltam
Aztán hirtelen odajött az egyik kezével magához húzott,a másikkal pedig megsimogatta az arcomat,és így szólt:
-Nyugi minden rendben lesz-és megpuszilt. Istenem mennyire édes.
Hát érdekesen telt az éjjel.Lassan beletörődtünk,hogy itt alszik,és mivel az ágyneműk nem az én szobámban vannak,hanem abban,ahova apa bezárkózott,esélytelen volt bármit is kihozni.
-Szóval egy ágyban is alszunk-puszilt meg újra
-Nincs más választásunk.Vagy kiugrasz az ablakon,de azt tuti nem éled túl-,,vicceltem el''
-Én voltaképpen örülök is,hogy kicsivel több időt tölthetünk együtt.
-Kedves vagy-mosolyogtam
És így telt az este. Mosolyogtunk,bókolt,mosolyogtunk,megpuszilt,átölelt,bókolt,bókolt,megint átölelt.
Aztán kezdtünk fáradni,szóval befeküdtünk az ágyba.
-Tessék itt a párnám-ajánlottam fel
-Nekem jobb ötletem van.Én ráfekszem a párnádra,te pedig,cicám rám fekszel-mosolygott
-Ezt most komolyan gondoltad?-mosolyogtam vissza
-Van más választásunk?
-Nincs.-Még bezártam az ajtómat,és igen...ráfeküdtem a vállára ő pedig egész este simogatott.
-Szia.
-Szia,hát te mit csinálsz itt ilyen későn?-kérdeztem
-Csak beszélgetni volt kedvem.
-Este 10-kor?-néztem rá furcsán
-Hát,tulajdonképpen ja.-felelte.
-Apa bármikor itt lehet basszus..meg anyu is..-kezdtem gondolkodni
-És akkor mi van?
-Hát apu,nos ő...jó elmagyarázom.Szóval egész nyolcadikban azt mondogatta,hogy én egy fiúval sem beszélgethetek,meg ilyesmi,és elég durva dolgokat mondott,hogy mi lesz,ha meglát mondjuk későn egy sráccal a szobámban,vagy akárhol máshol.
-Húúú,akkor most tilosban vagyunk barátok?-Nevetett fel
-Tulajdonképpen igen,de ez nem vicces.
-Jó,figyelj,ha zavarok elmegyek
-Nem nem kell menj fel a lépcsőn,első ajtó jobbra.Ott a szobám,mindjárt jövök én is.Még egy óra van,mire hazajön apa.
Beértem a szobámba és majdnem kinyitotta a naplómat.
-Hééé!-kiáltottam fel
-Mi az,ez csak egy füzet
-Mindegy,add ide-kérleltem
-Dehogy adom-makacsolta meg magát
Vagy öt percig ,,verekedtünk",mire ki tudtam tépni a kezéből.
-Végre-lihegtem
-Ezúttal te nyertél.Holnap visszavágó!-mosolygott rám,és adott egy puszit az arcomra
-Várj csönd! Szerintem meg jött apa..de az nem lehet még a kórházban kéne lennie...
-Most mi lesz?-,,esett kétségbe"
-Maradj itt mindjárt jövök.
Lementem,és igen,apa volt az,meglepően ideges volt.
-Jó estét apu,mi a gond?
-Most nincs kedvem beszélgetni.-bezárta az ajtót és a kulcsot magával vitte.
Ezt nem hiszem el! Elvitte a kulcsot,most mi lesz? Felkullogtam a szobába
-Na mizu Rebeka?
-Apa bezárta az ajtót és elvitte a kulcsot,én pedig tavaly elvesztettem az enyémet,szóval bennragadtál..várj nem!- Eszembe jutott,hogy anyu a kulcsát a szőnyeg alatt tartja.
-Itt a kulcs! Gyere kiosonunk
-Király,ez menő lesz!-lelkesedett fel
Nos,megpróbáltuk.... háromszor,és utoljára apunak már nagyon feltűnő volt a ,,furcsa viselkedésem."
-Most mi lesz?-kérdezte
-Nem tudom.....
-Szerintem itt kéne aludnom.-kacsintott
-Basszus még két napja se vagyok gimis de már is fiú alszik nálam....ez mi?!?!-tomboltam
Aztán hirtelen odajött az egyik kezével magához húzott,a másikkal pedig megsimogatta az arcomat,és így szólt:
-Nyugi minden rendben lesz-és megpuszilt. Istenem mennyire édes.
Hát érdekesen telt az éjjel.Lassan beletörődtünk,hogy itt alszik,és mivel az ágyneműk nem az én szobámban vannak,hanem abban,ahova apa bezárkózott,esélytelen volt bármit is kihozni.
-Szóval egy ágyban is alszunk-puszilt meg újra
-Nincs más választásunk.Vagy kiugrasz az ablakon,de azt tuti nem éled túl-,,vicceltem el''
-Én voltaképpen örülök is,hogy kicsivel több időt tölthetünk együtt.
-Kedves vagy-mosolyogtam
És így telt az este. Mosolyogtunk,bókolt,mosolyogtunk,megpuszilt,átölelt,bókolt,bókolt,megint átölelt.
Aztán kezdtünk fáradni,szóval befeküdtünk az ágyba.
-Tessék itt a párnám-ajánlottam fel
-Nekem jobb ötletem van.Én ráfekszem a párnádra,te pedig,cicám rám fekszel-mosolygott
-Ezt most komolyan gondoltad?-mosolyogtam vissza
-Van más választásunk?
-Nincs.-Még bezártam az ajtómat,és igen...ráfeküdtem a vállára ő pedig egész este simogatott.
2013. május 23., csütörtök
Váratlan fordulat
Reggel szokásosan hatkor keltem. Letusoltam,aztán lementem a konyhába,de nem volt ott senki,csak egy papír: ,,Anyu elment vásárolni ,onnan megy a suliba,én pedig fogröntgeneket kell,hogy készítsek. Este találkozunk. Puszil:Apád"
Csodás,akkor enyém a ház! Reggeliztem,majd visszamentem begöndöríteni a hajamat. Hát ma nagyon megküzdöttem vele,nem akart úgy állni az egyik tincs,mint ahogy szerettem volna,de végül csak összejött. Felvettem az I♥London feliratú pólómat,a farmeromat,a kék converse cipőmet,a bőrdzsekimet,és indultam is. Amint kiléptem az ajtón nagyon meglepődtem! Zsolt állt ott,és kedvesen mosolygott
-Jó reggelt!Hogy vagy?-érdeklődött.
-Szia,köszi jól. Hát te?-Mosolyogtam vissza.
-Csak gondoltam mehetnénk együtt suliba ha már egy utcányira lakunk egymástól.-felelte.
-Ja értem.-és ezzel el is indultunk
-Mi az első óránk?
-Angol,aztán a változatosság kedvéért még egy angol-feleltem kissé undorodva.
-A hátam közepére se fogom kívánni az angolórákat,pedig tudom,hogy muszáj.Berakhatok egy zenét?Mit szoktál hallgatni?
-Hát minden félét. AC/DC-t,Bon Jovi-t,de van,hogy Lil Wayne-t. Minden jöhet.
-Úr isten! Ugyan ezeket az előadókat szeretem én is!-Csodálkozott el.
-Na akkor Bon Jovi-Have a nice day?- Mosolyogtam rá aranyosan.
-Naná!-és már szólt is a zene,és énekelte.Aztán én is beszálltam és együtt énekelve mentünk végig az utcán.Nem figyeltem a járókelők arcát,de sokan biztos értetlenkedett.
Mire vége lett a számnak pont beértünk a suliba,ahol Laura már várt.
-Szia!Glória beteg lett-mondta,és közben átöleltük egymást.
-Szia!Neee!És jól van?-ijedtem meg
-Persze,csak lázas lett-nyugtatgatott.
-Na,akkor ma ketten leszünk?-kérdeztem
-Na azért azt nem mondanám csajok-Jött oda hozzánk Ádám,és új barátja Kristóf.Eddig nem sokat tudtam róla,csak hogy nagyon sokat olvas.
-Sziasztok-köszöntünk egymásnak
-GYEREKEK AZONNAL MENJETEK BE AZ TERMETEKBE!EZ NEM PIAC,HOGY A FOLYOSÓN ÜLJETEK A FÖLDÖN!-kiabált le minket Emília néni. Nem is kellett kétszer mondani,persze,hogy mind befutottunk.
Lepakoltam a cuccomat,és leültem a helyemre. Egyszer csak Kristóf ült le mellém.
-Szia. Hallom Ádámmal unokatesók vagytok.-mondta.
-Igen azok vagyunk-mosolyogtam rá.
-Király lehet egy ilyen vicces unokatesóval.
-Igen az,nagyon jó vele lenni-vallottam be.
Megszólalt a csengő,Kristóf elment a helyére,mellém pedig Zsolt ült le.
-Látom dumáltál a könyvmollyal.-nézett rám furcsán.
-Igen.És tök jó fej-válaszoltam.
-Hát biztos-nevetett ki.
Nyílt az ajtó,és bejött..Emília néni!!
-Sziasztok én leszek az angoltanárotok.-köszöntött minket.
Ennyi volt a bevezető,kezdődött is az óra.Nagyon meglepődtem.Ő az angoltanárunk?Ezt nem gondoltam volna. Írtunk egy szintfelmérőt,hogy megnézhesse,ki mennyire tud angolul,és a válasz egyszerű. Senki nem tud semennyire se.
A második angol óra már jobban telt. a tanárnő megpróbálta ,,poénosra" venni a dolgot,és ,,vicceket" mondott.Nem úgy sült el ahogy akarta,hiszen csak ő nevetett.
Amikor kicsöngettek a második angolról is,elővettük a tízórait,és közbe mentünk fel az infóterembe.
-Ádáááám!-kiabáltam
-Itt vagyoooook!-kiabált vissza nevetségesen magas hangon
-Anya azt üzeni,hogy gyertek át hétvégén-mondtam
-Jójójójó,perszepersze átmegyek a halál uncsi unokatesómhoz- kacsintott rám
-Oké,jó-mosolyogtam vissza.
Az infó óra egész kellemesen telt. Niki néninek hívják a tanárnőnket,aki egy nagyon kedves nő.Az első órán még ismerkedtünk,és játszottunk,szóval a harmadik óránk szerencsére laza volt.
Aztán jött a tesi. Te jó ég,én imááááádom a tesit!
-SZiasztok.Köszöntelek titeket az első tesi órán.Péter bácsi vagyok,én leszek a tanárbácsitok.Remélem senki sem ijedt meg tőlem,tudom,hogy ha nem borotválkozom úgy nézek ki mint a Harry Potterből a Hagrid,szóval ezért bocsánat. Na de kezdjünk is bele. Mondjuk...te ott!-és azzal rám mutatott
-Igen?-kérdeztem.
-Gyere ide kérlek.Hogy hívnak?
-Rebeka-feleltem.
-Nos kedves Rebeka. Most az lesz,hogy én beállok a kapuba,te pedig próbálj beletalálni a hálóba okés?-és azzal a kezembe adott egy kézilabdát
Jólvan Rebeka menni fog.nyugtattam magamat
Nekifutottam,rádobtam ééés...góóóóól!
Minden osztálytársam tapsolt,Zsolt még füttyentett is. El sem hiszem. Sajnos Péter bácsi ennyire nem örült.
Megköszörülte a torkát,és így szólt:
-Nos Rebeka,most szerencséd volt. A mai napra kidobóst terveztem.
Szétosztotta az osztályt és elkezdtünk játszani. Egész jó volt,bár Milán annyira megdobott,hogy majdnem elkezdtem könnyezni.
-Bocsi Rebus,jól vagy?-kérdezte,és közben megsimogatta az arcomat.
-Persze,semmi gond jól vagyok-nyöszörögtem
-Nem hittem volna,hogy ennyire erős lesz- értetlenkedett.
-Semmi gond túl élem jól vagyok-mosolyogtam rá.
Azzal én leültem,a játék pedig folytatódott. Mikor vége lett az órának,a tanár úr elég rondán nézett rám.Nem akartam rosszat,nem gondoltam volna,hogy bemegy....Bementünk az öltözőbe és elkezdtünk beszélgetni
-Basszus Laura láttad hogy nézett Péter bácsi?-kérdeztem tőle
-Igen láttam nagyon durva volt-hitetlenkedett
-Jaj már mit kell nyafogni?Legalább megmutattad neki,hogy nem ő az Isten-Szólt közbe Viki.
-Köszi Viki.
A változatosság kedvéért megint angol volt,és már nagyon untuk szóval nem igazán dolgoztunk,ezért Emília néni megengedte,hogy azt csináljuk amit akarunk. Már év elején lazítunk,ez jól kezdődik!
Én Zsoltival beszélgettem zenéről,meg filmekről,és elképesztő mennyi bennünk a közös.Aztán mellénk ült Milán
-Úr isten Rebus neked vörös a vállad,pont ott ahol megdobtalak-hitetlenkedett
-Á,hogy ez?Ne aggódj nem fáj.-blöfföltem. És akkor azt hittem felsikítok.Az a barom Bence nekiment a vállamnak,pont amelyik ,,sérült" és szinte lepergett előttem az életem.
-Ember vigyázz már merre bénázol! Nem látod,hogy Rebusnak fáj a válla?!-Pattant fel Milán
-Nyugi Milán jól vagyok!-álltam fel én is
Lassan lecsillapodtak a kedélyek és beszélgettünk tovább. Milán olyan furcsa,nem is tudom.Egyáltalán nem olyan,mint Zsolt.
Kicsöngettek,és mennünk kellett a nyelvi előadóba németre.
A német tanárnőnket Ildikó néninek hívják,ő már sokkal kedvesebb mint Péter bácsi.
A jövő időt gyakoroltuk,amikor felszólított,hogy mondjam a következő mondatot. Elmondtam és megdicsért,valamint megkérdezte,honnan tudok ilyen szépen beszélni németül. Társalogtunk úgy 5 percet németül a többiek meg csak ámultak,hogy mi folyik itt. Értették mit beszélünk,de szerintem le voltak nyűgözve.Nos igen a mamám német szóval tudok a nyelven.
Kicsengettek és mentem volna haza,de Milán megállított.
-Szia
-Szia.
-Merre mész?-kérdezte
-Arra.-mutattam
-Oké megyünk együtt?
-Persze mehetünk-egyeztem bele.
Sétáltunk,sétáltunk,néha beszélgettünk is. Hát nem nagyon érezzük a közös hangot. Még mindig olyan furcsa velem.Nem lehet igaz,hogy ez a kidobós miatt van.
Hazaértem,megebédeltem,tanultam angolra,és a maradék időt a Vámpírnaplók nézésével töltöttem. Damon annyira jól néz ki!
Este megfürödtem és már majdnem elaludtam,amikor azt hallottam,hogy valaki dobálja kővel az ablakot.........
Csodás,akkor enyém a ház! Reggeliztem,majd visszamentem begöndöríteni a hajamat. Hát ma nagyon megküzdöttem vele,nem akart úgy állni az egyik tincs,mint ahogy szerettem volna,de végül csak összejött. Felvettem az I♥London feliratú pólómat,a farmeromat,a kék converse cipőmet,a bőrdzsekimet,és indultam is. Amint kiléptem az ajtón nagyon meglepődtem! Zsolt állt ott,és kedvesen mosolygott
-Jó reggelt!Hogy vagy?-érdeklődött.
-Szia,köszi jól. Hát te?-Mosolyogtam vissza.
-Csak gondoltam mehetnénk együtt suliba ha már egy utcányira lakunk egymástól.-felelte.
-Ja értem.-és ezzel el is indultunk
-Mi az első óránk?
-Angol,aztán a változatosság kedvéért még egy angol-feleltem kissé undorodva.
-A hátam közepére se fogom kívánni az angolórákat,pedig tudom,hogy muszáj.Berakhatok egy zenét?Mit szoktál hallgatni?
-Hát minden félét. AC/DC-t,Bon Jovi-t,de van,hogy Lil Wayne-t. Minden jöhet.
-Úr isten! Ugyan ezeket az előadókat szeretem én is!-Csodálkozott el.
-Na akkor Bon Jovi-Have a nice day?- Mosolyogtam rá aranyosan.
-Naná!-és már szólt is a zene,és énekelte.Aztán én is beszálltam és együtt énekelve mentünk végig az utcán.Nem figyeltem a járókelők arcát,de sokan biztos értetlenkedett.
Mire vége lett a számnak pont beértünk a suliba,ahol Laura már várt.
-Szia!Glória beteg lett-mondta,és közben átöleltük egymást.
-Szia!Neee!És jól van?-ijedtem meg
-Persze,csak lázas lett-nyugtatgatott.
-Na,akkor ma ketten leszünk?-kérdeztem
-Na azért azt nem mondanám csajok-Jött oda hozzánk Ádám,és új barátja Kristóf.Eddig nem sokat tudtam róla,csak hogy nagyon sokat olvas.
-Sziasztok-köszöntünk egymásnak
-GYEREKEK AZONNAL MENJETEK BE AZ TERMETEKBE!EZ NEM PIAC,HOGY A FOLYOSÓN ÜLJETEK A FÖLDÖN!-kiabált le minket Emília néni. Nem is kellett kétszer mondani,persze,hogy mind befutottunk.
Lepakoltam a cuccomat,és leültem a helyemre. Egyszer csak Kristóf ült le mellém.
-Szia. Hallom Ádámmal unokatesók vagytok.-mondta.
-Igen azok vagyunk-mosolyogtam rá.
-Király lehet egy ilyen vicces unokatesóval.
-Igen az,nagyon jó vele lenni-vallottam be.
Megszólalt a csengő,Kristóf elment a helyére,mellém pedig Zsolt ült le.
-Látom dumáltál a könyvmollyal.-nézett rám furcsán.
-Igen.És tök jó fej-válaszoltam.
-Hát biztos-nevetett ki.
Nyílt az ajtó,és bejött..Emília néni!!
-Sziasztok én leszek az angoltanárotok.-köszöntött minket.
Ennyi volt a bevezető,kezdődött is az óra.Nagyon meglepődtem.Ő az angoltanárunk?Ezt nem gondoltam volna. Írtunk egy szintfelmérőt,hogy megnézhesse,ki mennyire tud angolul,és a válasz egyszerű. Senki nem tud semennyire se.
A második angol óra már jobban telt. a tanárnő megpróbálta ,,poénosra" venni a dolgot,és ,,vicceket" mondott.Nem úgy sült el ahogy akarta,hiszen csak ő nevetett.
Amikor kicsöngettek a második angolról is,elővettük a tízórait,és közbe mentünk fel az infóterembe.
-Ádáááám!-kiabáltam
-Itt vagyoooook!-kiabált vissza nevetségesen magas hangon
-Anya azt üzeni,hogy gyertek át hétvégén-mondtam
-Jójójójó,perszepersze átmegyek a halál uncsi unokatesómhoz- kacsintott rám
-Oké,jó-mosolyogtam vissza.
Az infó óra egész kellemesen telt. Niki néninek hívják a tanárnőnket,aki egy nagyon kedves nő.Az első órán még ismerkedtünk,és játszottunk,szóval a harmadik óránk szerencsére laza volt.
Aztán jött a tesi. Te jó ég,én imááááádom a tesit!
-SZiasztok.Köszöntelek titeket az első tesi órán.Péter bácsi vagyok,én leszek a tanárbácsitok.Remélem senki sem ijedt meg tőlem,tudom,hogy ha nem borotválkozom úgy nézek ki mint a Harry Potterből a Hagrid,szóval ezért bocsánat. Na de kezdjünk is bele. Mondjuk...te ott!-és azzal rám mutatott
-Igen?-kérdeztem.
-Gyere ide kérlek.Hogy hívnak?
-Rebeka-feleltem.
-Nos kedves Rebeka. Most az lesz,hogy én beállok a kapuba,te pedig próbálj beletalálni a hálóba okés?-és azzal a kezembe adott egy kézilabdát
Jólvan Rebeka menni fog.nyugtattam magamat
Nekifutottam,rádobtam ééés...góóóóól!
Minden osztálytársam tapsolt,Zsolt még füttyentett is. El sem hiszem. Sajnos Péter bácsi ennyire nem örült.
Megköszörülte a torkát,és így szólt:
-Nos Rebeka,most szerencséd volt. A mai napra kidobóst terveztem.
Szétosztotta az osztályt és elkezdtünk játszani. Egész jó volt,bár Milán annyira megdobott,hogy majdnem elkezdtem könnyezni.
-Bocsi Rebus,jól vagy?-kérdezte,és közben megsimogatta az arcomat.
-Persze,semmi gond jól vagyok-nyöszörögtem
-Nem hittem volna,hogy ennyire erős lesz- értetlenkedett.
-Semmi gond túl élem jól vagyok-mosolyogtam rá.
Azzal én leültem,a játék pedig folytatódott. Mikor vége lett az órának,a tanár úr elég rondán nézett rám.Nem akartam rosszat,nem gondoltam volna,hogy bemegy....Bementünk az öltözőbe és elkezdtünk beszélgetni
-Basszus Laura láttad hogy nézett Péter bácsi?-kérdeztem tőle
-Igen láttam nagyon durva volt-hitetlenkedett
-Jaj már mit kell nyafogni?Legalább megmutattad neki,hogy nem ő az Isten-Szólt közbe Viki.
-Köszi Viki.
A változatosság kedvéért megint angol volt,és már nagyon untuk szóval nem igazán dolgoztunk,ezért Emília néni megengedte,hogy azt csináljuk amit akarunk. Már év elején lazítunk,ez jól kezdődik!
Én Zsoltival beszélgettem zenéről,meg filmekről,és elképesztő mennyi bennünk a közös.Aztán mellénk ült Milán
-Úr isten Rebus neked vörös a vállad,pont ott ahol megdobtalak-hitetlenkedett
-Á,hogy ez?Ne aggódj nem fáj.-blöfföltem. És akkor azt hittem felsikítok.Az a barom Bence nekiment a vállamnak,pont amelyik ,,sérült" és szinte lepergett előttem az életem.
-Ember vigyázz már merre bénázol! Nem látod,hogy Rebusnak fáj a válla?!-Pattant fel Milán
-Nyugi Milán jól vagyok!-álltam fel én is
Lassan lecsillapodtak a kedélyek és beszélgettünk tovább. Milán olyan furcsa,nem is tudom.Egyáltalán nem olyan,mint Zsolt.
Kicsöngettek,és mennünk kellett a nyelvi előadóba németre.
A német tanárnőnket Ildikó néninek hívják,ő már sokkal kedvesebb mint Péter bácsi.
A jövő időt gyakoroltuk,amikor felszólított,hogy mondjam a következő mondatot. Elmondtam és megdicsért,valamint megkérdezte,honnan tudok ilyen szépen beszélni németül. Társalogtunk úgy 5 percet németül a többiek meg csak ámultak,hogy mi folyik itt. Értették mit beszélünk,de szerintem le voltak nyűgözve.Nos igen a mamám német szóval tudok a nyelven.
Kicsengettek és mentem volna haza,de Milán megállított.
-Szia
-Szia.
-Merre mész?-kérdezte
-Arra.-mutattam
-Oké megyünk együtt?
-Persze mehetünk-egyeztem bele.
Sétáltunk,sétáltunk,néha beszélgettünk is. Hát nem nagyon érezzük a közös hangot. Még mindig olyan furcsa velem.Nem lehet igaz,hogy ez a kidobós miatt van.
Hazaértem,megebédeltem,tanultam angolra,és a maradék időt a Vámpírnaplók nézésével töltöttem. Damon annyira jól néz ki!
Este megfürödtem és már majdnem elaludtam,amikor azt hallottam,hogy valaki dobálja kővel az ablakot.........
2013. május 22., szerda
Az első nap borzalmai...
...aztán kinyílt az ajtó.Nem is hittem a szememnek,hogy kit látok! Ádámot,az én kedvenc rocker unokatesómat. Mire észhez tértem pont odaért hozzám,adott két puszit,és elkezdtünk beszélgetni:
-Nem hittem,hogy osztálytársak leszünk. Anyukád nem mondta?-kérdezte.
-Nem hittem,hogy osztálytársak leszünk. Anyukád nem mondta?-kérdezte.
-Nem, nem mondta,de annyira örülök neked!!-válaszoltam.
-Én is örülök neked.És látom itt vannak a barátnőid is. Glória,szívem rég láttalak,hiányoztál!-kezdett el flörtölni Glóriával.
-Kopj le Ádám,nagyon unalmas vagy-Jegyezte meg Glória. Nos igen,Ádám még két éve menthetetlenül ,,beleszeretett" Glóriába,és azóta nyaggatja szegényt.
Kis idő múlva jött az ofő.
-Üdvözlök minden 9D-s tanulót! Marika néni vagyok,az osztályfőnökötök és a magyartanárotok.Az első héten kérlek tegyetek ki egy papírt a padotokra a nevetekkel,hogy könnyebben tudjam memorizálni.
-Ó,kit látnak szemeim! Rebeka üdvözöllek az iskolánkban. Anyukád nagyon izgul,hogy milyen lesz az első napod!
- Köszönöm szépen..!-motyogtam,és éreztem,hogy elpirulok,ezért inkább lejjebb süllyedtem a széken.Az egész osztály engem bámult,kicsit se volt kellemetlen.
-Gyerekek valaki hiányzik,most nézem csak 14-en vagytok. Ki nem jött el?-fordult el Marika néni.
Egyszer csak valaki kopogott az ajtón,majd benyitott:
-Jó napot kívánok,elnézést a késésért. Édesanyám küldi önnek ezt a levelet. Egyébként Milán vagyok.-ezzel le is ült a helyére.
Ment is tovább az ofő-óra,lediktálták az órarendet,átbeszéltük a házirendet,közben röpködött néhány poén,aztán kicsengettek.
A szünet eléggé zajosan telt,én leültem Ádámmal és a lányokkal beszélgetni,mire egyszer csak odajött hozzánk Viki:
-Császtok,Csajszik.Látom még öt évig össze leszünk zárva.Rebeka olyan gyönyörű a szőke hajad,elfeküdted?!Glória kedves.Megint a mami szoknyája mögé bújtál a nyáron?Hófehér vagy.És Laura. Látom még mindig fested a hajad.Hidd el,szebb már nem lehetsz..bár,ahogy elnézem rondább sem,ez így pont a gödör legalja. Hohohóó! Ádám,ha nem tévedek.Látom te is........,,egyéniség'' vagy...-Dicsérte meg a csapatot.
-Figyelj csajszi.Nem tudom mi a francért játszod már az első napon meg magad,de lehet lekopni erről a három csajról. Kotródj innen!-Válaszolt ,,udvariasan" Ádám. Viktória köpni-nyelni sem tudott,úgy ledöbbent,inkább csak elkullogott. Meg is értem,Ádám a nyáron megemberelte magát.
-Ezt nem hiszem el,mindig idejön és leolt minket,de én egyszer leszúrom!!!-jegyezte meg kissé indulatosan Laura.
-Nyugi Lau,ne figyelj rá-felelt Glória.
Alig tudtunk egy csöppet beszélgetni jött is a következő ofő óra,ahol a tanárnő egy ajánlatot tett nekünk.Nem tartja meg a szüneteket,az alatt is beszéljük a fontos dolgokat,és ha kész vagyunk,hazaenged minket. Persze,hogy elsőre belementünk. Eléggé érdekes volt a tanóra,hiszen ültetést tartott Marika néni! Engem valami Zsolt mellé ültetett,akinek fültágítója volt.Váltottunk pár szót,kedves srác,és azt vettem le a szavaiból,hogy nagyon jóba van Milánnal.
Amint végeztünk elengedett minket a tanárnő,mi meg siettünk haza.Ádám pedig jött velem,beakart ugrani apuhoz. Egészen este hétig ott volt,jól szórakoztunk. Zenét hallgattunk,beszélgettünk,jó este volt.Remélem még sok ilyen lesz. Miután elment megvacsiztam,megfürödtem,és mivel nagyon fáradt voltam mentem is aludni.
2013. május 21., kedd
Kezdetek.
Hétfő? Eddig valahogy sose szerettem. Ma viszont mégis,hisz ez az első gimnazista napom.
Nyolcra kell beérnem,így hatkor keltem,ugyanis nálam elég lassú az öltözködés,hajcsinálás,és az egyéb lányos dolgok. Amikor kikeltem az ágyamból,az első dolgom volt,hogy ellenőrizzem a hajam állapotát. Elkeserítő volt. Annyira izgultam a mai nap miatt,hogy össze-vissza dobáltam magam az éjjel,ennek hatására pedig tiszta kóc lett a hajam.
Miután megállapítottam,hogy lesz dolgom bőven a kinézetemmel,lementem reggelizni.
-Jó reggelt-Köszöntem apunak,aki épp újságot olvasott.
-Jó reggelt szívem,izgulsz?-Mosolygott rám kedvesen
-Igen,eléggé.
Kinyitottam a hűtőt,kivettem a müzlit,és leültem apuval szembe. Látszott az arcán,hogy valami gond van,ezért rákérdeztem:
-Apu van valami baj?
-Ami azt illeti,igen. Ugye tudod,hogy idegenekkel leszel körülvéve? Sok új arc,sok új fiú.-itt gondterheltté vált a hangja-Ugye tudod,hogy még fiatal vagy a....
-APU!-kiabáltam rá.- Ne már.még csak 15 vagyok,ezt hagyd. Vagy inkább bízd anyura. Tényleg ő hol van?
-Bement a suliba,mert elfelejtett kijavítani valami dolgozatot.
Miután végeztem a reggelivel elmentem letusolni,fogat mosni,és sminkelni. Tusolás után,begöndörítettem a hajamat,felvettem az ünneplőmet,amit sokáig kerestem,így amikor mindennel sikerült végeznem háromnegyed nyolc volt.
Mivel tudtam,hogy úgysem érnék be gyalog,megkértem aput,hogy dobjon ki a suli előtt.
-Vigyázz magadra Rebeka!Szeretleek!
-Rendben,én is apu,de kérlek ne kiabálj!
Kiszálltam az autóból,és kezdődhetett is a nap. A portán állt egy goromba néni. Köszöntem neki,hangosan,illedelmesen,mire a következőt mondta: ,,Jó napot kívánok! Emília néni vagyok,a portás.Ön bizonyára Juhász Rebeka. A második emelet negyedik terme az önöké. Kellemes első napot! Jaa,és 9D-s vagy!
Megköszöntem a tájékoztatást,és gyorsan eliszkoltam.Félelmetes volt. Csak rám nézett és a nevemet is tudta.Miután túltettem magam ezen,felértem az osztályteremhez. Vettem egy mély levegőt,és benyitottam a terembe. Rögtön megpillantottam a két legjobb barátnőmet, Laurát és Glóriát.Egymás nyakába ugrottunk,sikongattunk,ölelkeztünk. Furcsán nézhettünk ki,de nem zavartattuk magunkat. Glóriát nem láttuk egész nyáron,mivel mindig a mamájánál tölti a vakációt, Laura pedig idén Spanyolországban nyaralt,és hol máshol,ha nem Barcelona-ban,mivel a kedvenc csapatunknak ott a stadionja,a Camp Nou. Még egy Barcelona-Real Madrid meccsen is volt! Eszméletlen Én pedig..Én otthon voltam,és nem csináltam semmit.
Miután lehiggadtunk,körbenéztem,aztán kinyílt az ajtó...
Nyolcra kell beérnem,így hatkor keltem,ugyanis nálam elég lassú az öltözködés,hajcsinálás,és az egyéb lányos dolgok. Amikor kikeltem az ágyamból,az első dolgom volt,hogy ellenőrizzem a hajam állapotát. Elkeserítő volt. Annyira izgultam a mai nap miatt,hogy össze-vissza dobáltam magam az éjjel,ennek hatására pedig tiszta kóc lett a hajam.
Miután megállapítottam,hogy lesz dolgom bőven a kinézetemmel,lementem reggelizni.
-Jó reggelt-Köszöntem apunak,aki épp újságot olvasott.
-Jó reggelt szívem,izgulsz?-Mosolygott rám kedvesen
-Igen,eléggé.
Kinyitottam a hűtőt,kivettem a müzlit,és leültem apuval szembe. Látszott az arcán,hogy valami gond van,ezért rákérdeztem:
-Apu van valami baj?
-Ami azt illeti,igen. Ugye tudod,hogy idegenekkel leszel körülvéve? Sok új arc,sok új fiú.-itt gondterheltté vált a hangja-Ugye tudod,hogy még fiatal vagy a....
-APU!-kiabáltam rá.- Ne már.még csak 15 vagyok,ezt hagyd. Vagy inkább bízd anyura. Tényleg ő hol van?
-Bement a suliba,mert elfelejtett kijavítani valami dolgozatot.
Miután végeztem a reggelivel elmentem letusolni,fogat mosni,és sminkelni. Tusolás után,begöndörítettem a hajamat,felvettem az ünneplőmet,amit sokáig kerestem,így amikor mindennel sikerült végeznem háromnegyed nyolc volt.
Mivel tudtam,hogy úgysem érnék be gyalog,megkértem aput,hogy dobjon ki a suli előtt.
-Vigyázz magadra Rebeka!Szeretleek!
-Rendben,én is apu,de kérlek ne kiabálj!
Kiszálltam az autóból,és kezdődhetett is a nap. A portán állt egy goromba néni. Köszöntem neki,hangosan,illedelmesen,mire a következőt mondta: ,,Jó napot kívánok! Emília néni vagyok,a portás.Ön bizonyára Juhász Rebeka. A második emelet negyedik terme az önöké. Kellemes első napot! Jaa,és 9D-s vagy!
Megköszöntem a tájékoztatást,és gyorsan eliszkoltam.Félelmetes volt. Csak rám nézett és a nevemet is tudta.Miután túltettem magam ezen,felértem az osztályteremhez. Vettem egy mély levegőt,és benyitottam a terembe. Rögtön megpillantottam a két legjobb barátnőmet, Laurát és Glóriát.Egymás nyakába ugrottunk,sikongattunk,ölelkeztünk. Furcsán nézhettünk ki,de nem zavartattuk magunkat. Glóriát nem láttuk egész nyáron,mivel mindig a mamájánál tölti a vakációt, Laura pedig idén Spanyolországban nyaralt,és hol máshol,ha nem Barcelona-ban,mivel a kedvenc csapatunknak ott a stadionja,a Camp Nou. Még egy Barcelona-Real Madrid meccsen is volt! Eszméletlen Én pedig..Én otthon voltam,és nem csináltam semmit.
Miután lehiggadtunk,körbenéztem,aztán kinyílt az ajtó...
Bevezetés
Rebeka vagyok,15 éves,és idén fogom kezdeni a gimit...pontosabban holnap. Nem volt gólyatábor csak annyit tudok,vagyis tudhatnék,hogy 15-en leszünk,és három lányt ismerek. Laurát,a legjobb barátnőmet (szerencsére mindkettőnket ugyanerre a szakra vettek fel), Glóriát (a másik legjobb barátnőmet), és Vikit.....nos róla elég annyit tudni,hogy ő maga az ördög.Emlékszem,még másodikban azt mondta rám,hogy buta vagyok,mire én megpofoztam. Így kezdődött a mi kölcsönös ,,rajongásunk".
Azért mondtam,hogy ,,csak annyit tudhatnék",mivel édesanyám biológia tanár abban a gimiben,ezért megkértem,hogy mondja el,kik lesznek még. Nem árult el sokat,csupán annyit,hogy 5 lány és 10 fiú lesz. Nem rossz arány,mondhatom.
Ha már a szülőknél tartunk,édesapám fogorvos.
Szereplők:
Szereplők
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)