Reggel szokásosan felkeltem,ettem,tusoltam,sminkeltem,és hajat göndörítettem.Vagyis próbálkoztam de nagyon nem akart összejönni,ezért egy copfba befontam,és gondoltam: áá egy napot kibírok.
Mivel már tegnap is hé tágra sütött a nap,felvettem a sárga rövidnadrágomat,és az ACDC-s pólómat,na meg a converse-met és már indultam is.
Rettegtem a mai naptól..Ez a fasírt köztem és Ádám között nagyon szomorú,nem akartam,hogy ez legyen.
Amint beléptem az infóterembe mindenki rám nézett,aztán Zsolt odarohant
-Mizu cica hol vannak a göndör tincseid?-csodálkozott
-Ma nem akartak göndörek lenni,ezért inkább befontam-magyarázkodtam
-Jól nézel ki-dicsért meg,majd megcsókolt
Leültem a helyemre(Ádám mellé..) és megpróbáltam nyugodtan maradni,nem csinálni olyat,ami Ádámot felbosszantja.Nem akartam rontani a helyzeten.
-Na mi van jártok?-kérdezte lesajnálóan
-Azért vagy ilyen,mert nem mondtam el?-néztem rá tágra nyílt szemekkel
-Igen Rebeka,képzeld-,,válaszolt"
Folytatódott volna a beszélgetés de bejött Niki néni
-Gyerekek ma nincs kedvem tanítani,lemegyünk az udvarra.De síri csöndet!-Könyörült meg rajtunk
Mindenki nagyon örült,és siettünk le. Út közbe megérkezett Laura(aki késett) és becsatlakozott hozzám.
-Annyira hiányoztál-mondta
-De tegnap is találkoztunk-világosítottam fel
-Tudom,de tegnap mindent elmondtál és már látni akartalak titeket-ujjongott
Bekapcsolódott Zsolt is
-Na minek örülünk csajok?-kérdezte
-Nektek.Olyan cukik vagytok-Laura teljesen oda volt-Rebeka nem csalódtam benned.
-Jól van Lau kicsit nyugodj le még alig múlt el nyolc de már pörögsz. Mit szívsz?-viccelődött
-Levegőt.Kérsz te is?-szállt be a poénba.
Ők ketten előrementek,én meg gondoltam megbeszélem a dolgot Ádámmal,így lemaradtam,de odajött Kristóf a könyvével a kezében
-Szia.Látom eléggé zűrösek a napjaid.Jól vagy?-érdeklődött.
-Persze,nincs semmi gond megleszek.-mosolyogtam rá.
És egész órán vele beszélgettem.Nagyon jó fej srác,nem is olyan kocka mint gondoltam.Néha odajött Zsolt és Laura is,de mivel ők nem rajonganak Kristófért,gyorsan odébb álltak.Viszont Ádámmal nem volt ilyen könnyű
-Na mi van megtaláltad a harmadik srácot is akivel kavarhatsz?-nézett rám ismét lesajnálóan.
Mielőtt megszólalhattam volna odajött Milán.
-Lehet leszállni róla oké?!-nézett Ádámra
-Te mit gondolsz kinek beszélsz Milán?-kezdett eldurvulni a dolog-Húzz el,ez családi ügy!
Na ebből óriási veszekedés lett, Ádám támadott engem,Milán védett,aztán odajött Zsolt is,és amikor Ádám végleg veszített,csak szépen elkullogott.
A két barát(Zsolt és Milán) újra boldogok voltak,nem volt semmi gond
-Bocs, Rebus,hogy bunkó voltam-kért bocsánatot Milán
-Semmi gond-mosolyogtam vissza
Látták rajtam,hogy eléggé rosszul vagyok,úgyhogy azért rákérdeztek
-Jól vagy?-aggódott Kristóf
Persze,persze-helyeseltem-csak most,be kell mennem vécére,egy perc és jövök.
Bementem!?Beszaladtam!És nem bírtam tovább,megint elkezdtem sírni.Ezt nem hiszem el.Mi ütött Ádámba?!
Aztán nyílt az ajtó és bejött András.Na,ezen meglepődtem
-Okés vagy szép lány?-kérdezte-láttam,ahogy beszaladtál.Egész jó hepajt lerendeztek a srácok.
-Ja...-szipogtam.
Átkarolt és elkezdett nyugtatgatni,aztán kicsivel később a fél osztály betolongott a lánymosdóba,hogy megtudják,hogy vagyok
-Tényleg jól vagyok srácok,aranyosak vagytok-mosolyogtam mindenkire. És akkor,mintha nem lett volna elég balhé,Ádám megint hisztirohamot kapott,aminek az lett a vége,hogy Milán,Zsolt,András,Ádám,Laura és én az igazgatóiba kerültünk.Mindenki mondta a magáét,szegény igazgató teljesen ki volt akadva,így inkább kollektív büntetés gyanánt,mindenkinek beírt.Csodás.
A két infó után siettünk le tesire,ahol nagyjából elvoltunk.Ádám elhallgatott,Milánék se mentek oda hozzá,szóval nem volt gond.
Magyaron ismerkedtünk az új tanárral,Éva nénivel,aki megkért minket,hogy pár soros ,,fogalmazást" írjunk neki,magunkról. Viccesen telt,Dávidén nagyot nevetett a tanár,majd felolvasta:
-,,Csókolom a kis kezit Éva néninek,én kukás vagyok,a nemzetközi kukagyár Kft-tő,és szeretném,ha megkaphatnám a koszos zsebkendőcskéjét,mert nagyon a szívemhez tetszett nőni,és kell öntől egy zálog..szerelmem záloga. Ön szívemnek gyöngyháza,lelkem iluskája. csókolom a kis kezit"
Az egész osztály röhögött,Dávidnak pedig sikerült jó pontot szereznie a tanárnőnél.
Innentől nem történt semmi izgi,vége volt az óráinknak és az utolsó angol után mentünk is haza.
-Szeretlek cica hiányozni fogsz-köszönt el Zsolt és megcsókolt
-Te is nekem Zsolt
Egyedül sétáltam haza.Aztán amikor hazaértem anya és apa nagyon furcsán viselkedtek.Anya takarított,apa megpróbált figyelni a sütire,hogy oda ne égjen,szóval tiszta káosz volt.
-Itt meg mi folyik?!-kérdeztem
-Ádám és a szülei délután átjönnek.Ádám nem is mondta?-nézett nagyot anyu
-Hogy mi?! Ne már. Ja,hogy Ádám?Ő nem mond nekem már semmit-megint elkezdtem könnyezni,szóval felmentem a szobába,öt perccel később meg csöngettek. Lementem,köszöntem,megint megállapították,hogy mekkorát nőttem,Ádám meg amolyan ,,még mindig utállak" nézéssel méltatott,szóval rövid idő után felmentem.Nem volt kedvem megjátszani magam. Egy kis idő múlva Ádám apja jött fel
-Látom fasírtba vagytok Ádámmal-állapította meg
-Kissé-helyeseltem
-Figyelj nem tudom mi van de imádjátok egymást,szóval fölösleges veszekedni
-Nem akarok bunkó lenni,de ezt a fiadnak mond,ő kezdte!-válaszoltam nyersen
Megsimította az arcomat,majd kiment.
Egy óra múlva hazamentek.Ádám fel se jött elköszönni,csak a szülei.Hmm.Na mindegy,nem vártam azt,hogy ugorjon a két kezem közé.
Délután Milán felhívott,hogy okés vagyok-e
-Persze,már jól vagyok,köszi.
-Ha meg kell verni azt a hülyét,csak szólj-vállalta a testőrséget Milán
-oks,majd szólok
Kicsit még dumáltunk,aztán leraktuk.
Megfürödtem,és kedvetlenül zuhantam az ágyamba. Már majdnem elaludtam,amikor egy méteres sms jött Milántól:
,,Szia Rebusom,be kell vallanom valamit..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése