Kezdetek.

Hétfő? Eddig valahogy sose szerettem. Ma viszont mégis,hisz ez az első gimnazista napom.
Nyolcra kell beérnem,így hatkor keltem,ugyanis nálam elég lassú az öltözködés,hajcsinálás,és az egyéb lányos dolgok. Amikor kikeltem az ágyamból,az első dolgom volt,hogy ellenőrizzem a hajam állapotát. Elkeserítő volt. Annyira izgultam a mai nap miatt,hogy össze-vissza dobáltam magam az éjjel,ennek hatására pedig tiszta kóc lett a hajam.
Miután megállapítottam,hogy lesz dolgom bőven a kinézetemmel,lementem reggelizni.
-Jó reggelt-Köszöntem apunak,aki épp újságot olvasott.
-Jó reggelt szívem,izgulsz?-Mosolygott rám kedvesen
-Igen,eléggé.
Kinyitottam a hűtőt,kivettem a müzlit,és leültem apuval szembe. Látszott az arcán,hogy valami gond van,ezért rákérdeztem:
-Apu van valami baj?
-Ami azt illeti,igen. Ugye tudod,hogy idegenekkel leszel körülvéve? Sok új arc,sok új fiú.-itt gondterheltté vált a hangja-Ugye tudod,hogy még fiatal vagy a....
-APU!-kiabáltam rá.- Ne már.még csak 15 vagyok,ezt hagyd. Vagy inkább bízd anyura. Tényleg ő hol van?
-Bement a suliba,mert elfelejtett kijavítani valami dolgozatot.
Miután végeztem a reggelivel elmentem letusolni,fogat mosni,és sminkelni. Tusolás után,begöndörítettem a hajamat,felvettem az ünneplőmet,amit sokáig kerestem,így amikor mindennel sikerült végeznem háromnegyed nyolc volt.
Mivel tudtam,hogy úgysem érnék be gyalog,megkértem aput,hogy dobjon ki a suli előtt.
-Vigyázz magadra Rebeka!Szeretleek!
-Rendben,én is apu,de kérlek ne kiabálj!
Kiszálltam az autóból,és kezdődhetett is a nap. A portán állt egy goromba néni. Köszöntem neki,hangosan,illedelmesen,mire a következőt mondta: ,,Jó napot kívánok! Emília néni vagyok,a portás.Ön bizonyára Juhász Rebeka. A második emelet negyedik terme az önöké. Kellemes első napot! Jaa,és 9D-s vagy!
Megköszöntem a tájékoztatást,és gyorsan eliszkoltam.Félelmetes volt. Csak rám nézett és a nevemet is tudta.Miután túltettem magam ezen,felértem az osztályteremhez. Vettem egy mély levegőt,és benyitottam a terembe. Rögtön megpillantottam a két legjobb barátnőmet, Laurát és Glóriát.Egymás nyakába ugrottunk,sikongattunk,ölelkeztünk. Furcsán nézhettünk ki,de nem zavartattuk magunkat. Glóriát nem láttuk egész nyáron,mivel mindig a mamájánál tölti a vakációt, Laura pedig idén Spanyolországban nyaralt,és hol máshol,ha nem Barcelona-ban,mivel a kedvenc csapatunknak ott a stadionja,a Camp Nou. Még egy Barcelona-Real Madrid meccsen is volt! Eszméletlen Én pedig..Én otthon voltam,és nem csináltam semmit.
Miután lehiggadtunk,körbenéztem,aztán kinyílt az ajtó...