Reggel,amikor felkeltem egyből eszembe jutott Dávid. Kórházban van...Kórházban van,én pedig meg sem látogattam.Azt sem tudom,hogy egyáltalán szívesen látna-e. Gondolom nem.
Lassan kikászálódtam az ágyból,ettem egy müzliszeletet,és mentem is át a kondiba. Futópadoztam és zenét hallgattam egész idő alatt. Black Veil Brides számokat választottam,a kedvencemet,a Fallen Angels-t egymás után ötször is meghallgattam
Ötkor befejeztem az edzést és szaladtam a fürdőbe,hogy elkészüljek.A hajamat ma felkötöttem,csak elől hagytam pár tincset mindkét oldalt,amit szépen begöndörítettem.Felvettem egy cicanacit és egy piros trikót,biciklire szálltam és eltekertem Csákvárra
-Sziasztok-köszöntem,mikor beléptem. Senki se köszönt vissza Rolin kívül
-Szia-ölelt meg
-Mi van itt?-kérdeztem a többiekre mutatva
-Mindenki utál minket-forgatta a szemét,mire én odasétáltam a többiek elé
-Tudjátok azt hittem tök jó kis banda vagyunk,de rájöttem,hogy tévedtem.Nem tudtok más sikerének örülni. Ha nem vettétek volna észre,ti is ugyanúgy látszódni fogtok a képernyőn,akárcsak mi
-Ja,de milyen áron?-szisszegett Leila-úgyis csak rátok fognak figyelni
-Nem is értem,mért álltam veletek szóba-álltam csípőre tett kézzel
-Nehogy még te sértődj meg-állt fel Kitti-itt ahhoz nekünk van jogunk
-Na ide figyelj-jött oda Roli- akinek joga van megsértődni azok maximum mi vagyunk Bekával.Azért közösítetek ki minket, mert több figyelmet kapunk?! Szánalmasak vagytok.Nem,hogy örülnétek a barátaitok sikerének. Szálljatok már kicsit magatokba. Idióták-mondta,majd elhúzott onnan,és leültünk külön
-Nos,gyerekek-jött be mosolyogva Hunor,majd mikor meglátta a két csoportot elszállt a vigyor az arcáról-Mi folyik itt?
-Kiközösítettek minket,mert nem ők mennek Londonba,hanem mi-egyszerűsítettem le a dolgokat. Ennyi kellett a többieknek,mindenki el kezdte mondani a magáét,Hunor azt se tudta hova nézzen.Teljesen kétségbe volt esve
-ELÉG!-ordította el magát a Főnök-Mit képzeltek magatokról?Az,hogy ők jutnak ki,nem ti azt a saját bénázásotoknak köszönhetitek.Ők tökéletesen táncolnak,ti meg nem. Ez is csak azt mutatja meg,milyen dögök vagytok
Mindenkinek el akadt a szava.A Főnök nagyon ideges lett,akár csak mi...
-Kezdjünk el táncolni-adta az utasítást Hunor,mire mindenki beállt,és elkezdődhetett az edzés. Mi komolyan vettük Rolival,de a többieket már nem nagyon érdekelte a show,így az sem,hogy teljesítenek.Az egésznek az lett a vége,hogy tök bénán táncoltunk
-Nem is itt a helyed-üvöltöttem le Kittit
-Szerinted engem érdekel?!-kérdezte,de a hangjában hallani lehetett a szomorúságot
-Kapjátok már össze magatokat-türelmetlenkedett a Főnök-még egyszer!
-De mindjárt becsengetnek-nézett az órára Máté
-Az sem érdekel,ha temetésre kell menned.Beállni,csinálni!-üvöltötte el magát.Mindenki hallgatott rá.
Az első óráról sikeresen lemaradtam,mivel itt tartottak minket táncolni.Mikor végeztünk,felmentem megfürdeni,összeszedtem magam, és felöltöztem.
Felvettem a kockás ingemet,a rövidnadrágomat és az új csizmámat. Oké,az időjárást nézve ez hülyén hangzik,de most ez a menő
Kiszedtem a biciklimet a tárolóból,és olyan gyorsan tekertem,mint még soha.A következő óra német volt,és nem akartam lemaradni a dogáról.Ez megint hülyén hangzik,de egész éjjel erre gyakoroltam.
-Elnézést a késésért-léptem be,és megkönnyebbülten vettem észre,hogy még matek óra volt
-Mire véljem a háromnegyed órás késést lányok?-nézett rám és Laurára.Nem mondtunk semmit,csak odavittük az igazolást,amit a Főnök írt,és leültünk a helyünkre
-Megköszönném,ha a kisasszony nem kopogna a cipőjével-fejezte ki nemtetszését a cipőmmel kapcsolatban.Eltekintettem tőle,és leültem a helyemre
-Minden rendben?-kérdezte Milán
-Írok sms-t-mondtam
Rebeka:Laura és az összes táncos haragszik rám + Rolira,mert most mi vagyunk a középpontban
Milán:Az komoly..és nem szóltatok be,vagy hasonló?
Rebeka:Hát megmondtuk,hogy mi erről nem tehetünk.Aztán jött a Főnök aki lebénázta a többieket,ezzel fogta a mi pártunkat,szóval kész a káosz
Milán:Szívás :| És hogy hogy eddig tartott a tánc?
Rebeka: Rolin és rajtam kívül senki sem táncolt normálisan....
Folytattuk volna tovább is az sms-t,de kicsengettek
-Vééégreeee-sóhajtott fel Ricsi
-Örülök,hogy örül Richárd,de néha a matematika tankönyvének is örülhetne így-nézett rá a tanárnő
-Jaj Éva néni ne tessék álomvilágban élni-mondta idegesítően magas hangon a srác,mire mindenki elnevette magát,a tanár meg csak kisétált
-Te Beka-üvöltött Laura-most boldog vagy?
-Mért már megint mit csináltam?-kérdeztem mosolyogva
-Kitúrtok minket a csoportból,azt csináljátok ti Rolival-forgatta a szemét
-Na idefigyelj -álltam fel,de Milán lefogott,nehogy elinduljak...-Nem tehetek róla,hogy engem küldenek ki oké?!Ahogy az sem az én művem,hogy a közép pontba raknak minket. Rohadtul nem én szervezem így,te is tudod.Talán ha jobban táncolnál,nem lenne ez.
Ennyi kellett Laurának,megindult felém,de ekkor Ádám elkapta
-Hozzá ne merj érni az unokahugomhoz te ribanc-mondta neki Ádi
-Hogy véded,pedig tegnap este még jó voltam-mondta gonoszul mosolyogva.Mindenki ledermedt.
-Mi van?-néztem furcsán-te nem rég még nem Ákossal hemperegtél?Bár neked mindenki jó
-Mire akarsz ezzel utalni?-próbált szabadulni Ádám kezei közül,természetesen sikertelenül
-Ugyan,nézz már magadra.Mi lett belőled?
-Belőlem mi lett?Mikor lettél ilyen nagyképű?
-Asszem' most van mire-kacsintottam-De ha tényleg olyan nagyképű lennék,ahogy te azt beállítod,akkor már Viki is tudná az utazást
-Miről maradtam le?-szállt be a boszorkány
-Mért nem mondod el neki?
-Mert úgy gondoltam,hogy ezt csak a barátaimnak mondom el.Szállj már le rólam,és törődj a magad dolgával
-Tudod mit?-higgadt le-úgy lesz
-Jó-mondtam,majd kisétáltam a teremből. Gondoltam elszívok egy cigit( mindig van raktáron),ezért oda mentem,ahol általában a hozzám hasonlók lógnak szünetben.A tesiterem mögé. Martint és Petit is ott találtam
-Sziasztok-köszöntem,majd leültem a földre, meggyújtottam a cigarettát,és elkezdtem szívni.
-Mit képzelsz magadról?-állt elém Martin
-Mire gondolsz?-kérdeztem lazán
-Kell még egy pofon,hogy megértsd,nem vagy akkora király?
-Milyen pofon?-jött oda Milán..mindhárman rá néztünk-te megpofoztad?
-Kétszer is-mosolygott-és mind kettő jól esett
Ennyi kellett Milánnak,megindult Martin felé.Próbáltam leállítani,de sehogy sem sikerült.Peti is megpróbált az útjába állni,aki ugyanúgy kudarcot vallott,akár csak én.
A barátom egy óriásit bemosott Martinnak.Ekkor ráléptem a cigicsikkemre,és közéjük álltam
-Elég legyen-néztem rá mindkettőre,majd Martinhoz fordultam-ettől Dávid nem lesz jobban
-Tudod mi a gáz?Tegnap ott ültem az ágya mellett,és a te nevedet hajtogatta.Behívtam a nővért,és azt mondta biztos csak képzelődtem.Amikor kiment megint csak azt hallottam,hogy ,,Rebeka,Rebeka". Ennyire szeret téged,és inkább eldobtad egy ilyen senkiért-mutatott Milánra
-Tudod mit Martin?Többet hozzám se szólj-mondtam,és elmentem.Nem fogom őt hallgatni.Ha ez igaz is lenne,akkor sem tudnék mit csinálni.Nem vagyok boszorkány,hogy egy varázslattal visszahozzam az életbe..
A következő óra német volt,megírtuk a dogát.Nagyon jól sikerült,jobban mint vártam.Négyesre tippelek.
A németet duplaangol követte,igyekeztem nagyon figyelni az új szavakra,hisz Londonban mindenre szükségem lesz.
Az utolsó angol után épp sétáltunk le a teristeremhez,mikor Bence (mármint Dávid tesója ) megállított
Az utolsó angol után épp sétáltunk le a teristeremhez,mikor Bence (mármint Dávid tesója ) megállított
-Van egy perced?-kérdezte félve
-Persze,mond csak-varázsoltam mosolyt az arcomra
-Tudom,hogy Martin eléggé leszidott téged-vakargatta a fejét.-szeretném,ha tudnád,hogy én most nem ezért vagyok itt.Egy szívességet akarok kérni tőled
-Mond csak
-Tudom,hogy a hátad közepére sem kívánod Dávidot,de...legalább bemennél hozzá?-elkezdett könnyezni.
-Hát..végülis..bemehetek..de csak egy feltétellel
-Mi az?
-Na jó,ez igazából kettő.Nem akarom,hogy Martin,vagy a szüleid ott legyenek. De te legyél ott-mondtam
-Oké-mondta szipogva
-Minden rendben lesz-veregettem meg a vállát,és tovább álltam.
Amikor bementem az öltözőbe,mindenki csöndben volt. Laura Vikivel beszélgetett jóízűen,Glória pedig szomorúan ült jó messze tőlük
Amikor bementem az öltözőbe,mindenki csöndben volt. Laura Vikivel beszélgetett jóízűen,Glória pedig szomorúan ült jó messze tőlük
-Mi a baj?-mentem oda
-Laura velem is bunkó-mondta szomorúan
-Minden rendben lesz-símogattam meg a vállát
-Gondolod?-nézett rám
-Meg fog békélni.De most öltözz,mert el fogunk késni óráról
Felöltöztünk,és besiettünk a terembe.A trapéz ismét fel volt szerelve. Most nem kellett hússzor kérnem,Milán feljött velem. Át akartam ugrani hozzá,de közben Laura lelökte Milánt a trapézáról.Én akkor már elrugaszkodtam,és nem tudtam magam sehogy sem leállítani. Közben Laura is ugrott,egyenesen rám.Mindketten lezuhantunk.Szerencsére puhára estünk,de rosszul értem földet,és a lábam nagyon fájt
-Basszus-húztam a szám
-Normális vagy?-kezdett el ordibálni Péter bácsi Laurával.El is kérte a lány ellenőrzőjét,aztán rám figyelt-jól vagy?
-Persze,jól-mondtam,és megpróbáltam felállni.-nem baj,ha leülök egy percre?
-Nem dehogy. Ricsi segíts neki!-utasította Péter bácsi,mire Ricsi odajött,átkarolta a derekamat.Én a nyakával tettem ugyanezt,és ő pedig segített eljutni a padig
-Köszi-néztem rá
-Nagyon fáj?-kérdezte
-Nem,annyira nem-legyintettem-mindjárt jobb lesz
Nem,nem lett jobb.Szerintem még rosszabb is lett.Mikor vége lett az órának átöltöztem,és megpróbáltam felülni a biciklire. Aztán megpróbáltam hajtani,és majdnem eldőltem
-Hééé-kapott el Milán-nem fogsz biciklizni
-Valahogy haza kell jutnom-mondtam,mire visszaültetett a biciklire,és elkezdte tolni
-Ez biztos jó ötlet?-kérdeztem
-Persze,hogy jó-ennyi volt a beszélgetésünk egész út alatt.Amikor hazaértünk letette a biciklit,és felvitt a szobámba.Hozott jeget a lábamra,amit óvatosan rá is tett
-Akkor most beszélgessünk -kezdte-mikor ütött meg téged Martin?
-Tegnap-bámultam a kezeimet
-És mért nem szóltál?-lett ideges
-Mert akkor lerohantad volna-néztem még mindig ugyanoda
-Jó,hogy lerohantam volna.Nem üthet meg egy lányt,főleg akkor nem,ha az a csaj te vagy-mondta,majd felemelte az államat,és óvatosan megcsókolt-nagyon fáj?
-Túlélem-legyintettem
-Fél óra és visszajövök-mondta,és kirohant először a szobámból,aztán hallottam csapódni a bejárati ajtót.
Ahogy mondta, 30perc múlva már itt is volt azzal a két könyvvel amit a könyvtárban használtam.Nem jött egyedül,Roli is vele volt
-Hát te?-kérdeztem
-Milán szólt,hogy gáz van.Felhívtam Hunort,és azt mondta ma nem kell jönnöd táncolni,sőt pénteken se,de ha majd jobban leszel akkor jövök ide és gyakorlunk-mosolygott
-Oké,köszi,de...úgy gondoltam megyek edzésre
-Elment az eszed?-kérdezték mindketten,mire lejjebb csúztam
-Jó,mégsem-ijedtem meg.Mindkét fiú szinte ölt a tekintetével.Rendesen berezeltem..
-Még jó,hogy mégse. Na nézünk egy meccset?-kérdezte Roli
-Hoztam chipset-mondta Milán
-Ma játszik a Barca és a München-mondtam mosolyogva
-Akkor megnézzük
-De..este 9-kor kezdődik a meccs-nevettem
-Nem baj,addig itt csövelünk-mondta Roli
És tényleg mindketten itt voltak. 9-kor kezdődött a meccs,és ugyan hajnali egykor már rég vége volt,mégis addig maradt mindkét srác.Nagyon sokat nevettünk,jól éreztem magam. Egészen addig,amíg el nem mentek..aztán eszembe jutott,amire Bence kért.Gyorsan dobtam neki egy sms-t
Rebeka:Bocsi,de lesérültem.Holnap igyekszem felkelni,és akkor bemegyek a bátyádhoz.
Bence:Semmi gond!Jobbulást!Remélem,holnap már tudsz jönni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése