Az első Zsoltos szombat

Reggel úgy kilenc körül felkeltem,és lementem a konyhába
-Szia apu-köszöntem-anyu hol van?
-Nem tudom,kicsim-felelte..de furcsa volt
-Mostanában olyan keveset van itthon...-gondolkodtam
Apa erre csak sóhajtott.Valami itt nincs rendben,de nem akartam rákérdezni,eléggé idegesnek tűnt így is.
Ettem egy almát,aztán elmentem futni. Egyik nap kitaláltam,hogy minden reggel tornázni,vagy futni fogok,és mivel futni jobban szeretek,csak felkaptam az ipad-t és indultam is. A fél várost végigfutottam és eléggé kimerültem,szóval miután hazaértem,öt percig csak lihegni tudtam. Aztán elmentem megfürdeni,közben megcsörrent Bon Jovi-tól a runaway,szóval szaladtam,hogy megkeressem csurom vizesen a telefonomat.
Milán volt az
-Ajánlom hogy fontos legyen,mert kirohantam a zuhany alól-zsörtölődtem
-Húú remélem meztelen vagy..várj!!-szólított fel
-Mire?-furcsálltam
-Várj máár!-ordított
-Jól van máár!-kiabáltam vissza
Eltelt 30 röpke másodperc,és így szól
-Oké,szóval hol tartottunk?-tért vissza
-Mi történt ezalatt a 30 másodperc alatt?-kérdeztem
-Csak elképzeltelek meztelenül-röhögött
-Jól van Milán,csodálatos vagy,de elmondod még ma,hogy mért hívtál,vagy megvárod míg szétfagyok?-türelmetlenkedtem.
-Ja,csak annyi,hogy..... ezt a beszélgetést.....tudod ami az erdőben volt......azt elmondodZsoltnak....?-dadogott
-Hát el kéne,szerintem.Mért baj?
-Nem,dehogy jobb is,ha tudni fogja,akkor nem jön le neki furcsán,ha esetleg mégis kiderülne.
-Ja szerintem is.
-Na hagylak,had tisztálkodj-nevetett
-Azt megköszönném
-Figyelj,ha esetleg nem tudod a fenekedet megmosni,csak szólj és átugrom-ajánlotta fel a segítő kezét
-Ó köszönöm,de megy magamtól is-kész végem volt röhögőgörcsöt kaptam,és egész zuhanyzás alatt ezen röhögtem.
Három óra körül hívott Zsolt,hogy hol a fenében vagyok már
-Most veszem fel a pólómat-közöltem vele
-Nem kell az,gyere már,hiányzol cica-kérlelt
-Jól van sietek naaa.
Rekordidő alatt felöltöztem,és szaladtam is át Zsolthoz,nehogy még egy percig hiányoznom kelljen neki..őrület
-Szia-köszöntem
-Szia-köszönt vissza,és megcsókolt,jó hosszan
-Gyere,mutatok valakit-fogta meg a karom,és húzott maga után
-Valakit?-kérdeztem vissza,nem is értettem
-Nézd,ő itt a kisöcsém Gergő-adta a kezembe
-Úr isten de édes kissráááác!!Beleszerettem-annyira édes kisfiú volt,és megsímogatta az arcomat
-Láttad ezt?Megsimogatott.Milyen cukiii-ámultam tovább
-Jó azért ugye nem cserélsz le?-röhögött
-Nem de milyen aranyos máár.Mért nem mondtad,hogy van egy kisöcsid?-krédeztem
-Mert annyira nem nagy szám,mint amennyire most te örülsz neki-nézett rám
-De igen is akkora szám!-hisztiztem
-Jó,akkor még is akkora szám-mondta,majd kivette a gyereket a kezemből,és lefektette
-Most mit csináálsz?-vinnyogtam
-Ezt-és akkor magához húzott és megcsókolt.Aztán megint.És megint.És ez így ment tovább,amíg be nem nyitott az anyukája
-Zsolt hova raktad a..-és itt megakadt a szava,meglepődött,nem számított rám,nyilván
-Anyu ő itt a barátnőm Rebeka-mutatott be
-Csókolom!-mosolyogtam
-Szia Rebeka,milyen szép lány vagy-dicsért meg
Már épp meg akartam köszönni,amikor Zsolt közbe szólt
-Anya szerinted mért őt választottam?Rajta kívül még 4 lány lett volna az osztályban-röhögött
-Jól van Zsolt megint vicces vagy-néztem rá
-Aranyosak vagytok-mondta Zsolt anyukája-de fiam hova raktad a pelenkákat?
-Milyen pelenkákat?-nézett furcsán
-Amiket tegnap vettél-nézett vissza ijedten-nincs pelenka?
-Anyaa,apát küldted el-közölte nyersen
-Jaj bocsánat.És nem is zavarok.Nagyon örültem Rebeka-mosolygott ismét
-Én is ugyanúgy!-azzal elment-anyukád nagyon kedves nő-dicsértem meg
-Ugye nem anyámról fogunk beszélni?Nem
Hát igen,ezt így magában eldöntötte,beleszólásom sem volt.Felvezetett a szobájába,ahol..rend volt.Nem hittem volna,hogy tud rendet rakni,egyszerűen nem nézné ki belőle az ember.
-Ez most komoly?-döbbentem le.
-Ja,mer?-mosolygott vissza
-Neked minek ennyi fültágító?50 pár biztos van itt,és tuti nincs ennyi füled-néztem rá
-Hogy pontos legyek 56 pár és mind tetszett,ezért megvettem
-Ó,de jó sora van valakinek-nevettem fel
-Mondod te,aki minden csütörtökön vásárolni megy a barátnőivel-vágott vissza
-Héé! Jó okom van rá-háborodtam fel
-Ha az a jó ok,hogy tetszeni akarsz nekem,akkor oké nyugodtan menj,csak ne az én pénzemet költsd
-Chh...érettem főnök-mosolyogtam
Tök jól telt a délután,dumáltunk,nevettünk,bókolt,megcsókolt,átölelt.
Aztán szóba jött Milán,én meg elmeséltem,hogy mi volt pénteken
-Ok-válaszolt röviden
-Ennyi?-vágtam furcsa arcot
-Mért mit mondjak?-puszilta meg a homlokomat
-Nem tudom,mindegy-mosolyogtam rá
Azt hittem nehezebb lesz elmondanom neki,vagyis inkább azt,hogy máshogy fog reagálni...a Bellás sztori után..azt hittem felkapja a vizet de nem.
Szóval így telt a nap hátralevő része.Beszélgettünk,hülyültünk,elvoltunk. Aztán 8-kor már ideje volt hazamennem,szóval úgy döntöttem elindulok
-Hazakísérlek-szögezte le,és kezdett el öltözködni
-Micsoda Gentleman itt valaki.-ámuldoztam
-Ha tudnád mennyire?-kacsintott rám
Hazafele menet nem volt semmi extra.
-Megérkeztünk-néztem rá
-Igen azt látom-mosolygott rám
Egyébként nem zavartattuk magunkat,még 5 percig biztos kinn álltunk és csókolóztunk,aztán 10 perc beszélgetés,és megint 5 perc csók. Nagy nehezen bejutottam a házba (nem is bánom,hogy olyan nehezen) és olyan szinten meglepődtem,hogy el sem hittem,amit látok
-Valaki csípjen meg-álltam,és totálisan le voltam fagyva,megnyikkanni se tudtam.........