Csók!

Hajnal hatkor sms-t kaptam Dávidtól
Dávid: Már itt vagyok Vértesacsán. Nyolckor benézek hozzád. Csókkal foglak köszönteni:$$♥
Elolvadtam,kész végem volt. Mivel már mindannyian fenn voltunk,gyorsan szóltam Klarinak
-Klariii emlékszel a srácra,akiről beszéltem?
-Persze,az a nagyon helyes
-Nézd,mit írt-odaadtam neki a telefonomat,és elolvasta
-Végem.De basszus két óra az még nagyon sok
-Tudoom bele fogok halni,ha nem láthatom hamarabb
Az idő nagyon lassan telt,tényleg bele tudtam volna halni abba a két órába,de szerencsére erre nem volt semmi szükség,mert nyolc előtt nem sokkal érkezett
-Szia Rebeka-jött oda hozzám és megcsókolt
-Szia-mosolyogtam
-Hogy vagy?-simogatta meg a lábamat
-Dávid,nagyon örülök neked,de a simogatás is fáj
-Jaj bocsi bocsi. És kik a társaid?Be se mutatsz,annyira szégyellsz?-,,sértődött meg"
-Jójó,nyugi. Ő ott Klarissza-itt még mosolyogtam,aztán fancsali képet vágva Milánra mutattam-az meg Milán
-Az a Milán?-kérdezett vissza. Komolyan úgy,mintha Milán Voldemort lenne.
-Ja.
-Öreg,csak kerülj ki abból az ágyból,én széttéplek-kezdett ideges lenni. Már majdnem odament Milánhoz,amikor Martin és Bence bejöttek
-Hóó tesó nyugi van-nagy nehezen leültették
-Szia Szép lány,hogy vagy ma?-kérdezett Martin
-Lábfájósan. Ti?
-Jól,jöttünk nézni a szomszéd házat-kacsintott Bence
Annyira örültem nekik,hogy itt voltak.Leginkább Dávidnak.Egy valóra vált álom,amit Zoli tört meg
-Sajnálom gyerekek,tudom Rebeka,hogy szívesen lennél a fiúkkal,de meg kell néznem a sebedet
-De te nem gyógytornász vagy?-kérdeztem
-Ne becsülj alá.Két diplomám van,csak szólok
-Bocs főnök-röhögtem
-Gondolom nem bánjátok fiúk,ha kicsit kitakarom-nézett a vendégeimre
-Hát ami azt illeti-kezdett bele Dávid,de félbeszakította  Bence
-Meg kell vizsgálniuk,most az egyszer higgadj le,és próbálj meg nyugodtan ülni,nem azon gondolkodva,hogy ki lesz a következő srác,akit szétszedsz
-Nos Rebeka...nem csúnya már annyira a seb. Nagyon fáj a lábad?-kérdezte Zoli
-Hát..eléggé
-Figyelj próbáld meg megmozdítani
-Nem!Nincs az a pénz! Én meg nem mozdítom
-Akkor én mozdítom meg,de az rosszabb lesz
-Óvatosan a szavakkal ember-szólt közbe ismét Dávid
-Nyugodj már meg b*sz*d csak meg akarják vizsgálni-szólt közbe Milán
-Érik a verés de k*rv*** remélem tisztában vagy vele,s*ggf*j
-Milán fogd már be a.....szádat. Dávid,te meg ülj le-oltottam le őket
-Na gyerünk Rebeka,mozgasd meg
Megmozgattam és fel is sikítottam.Nagyon fájt
-Fáj,fáj,fáj.Le kell amputálni.Vágd le Zoli hallod nem kell nekem ez.Egy lábbal is fogok tudni deszkázni,meg kondiba menni
Mindenki felröhögött. Nem vettek komolyan
-Nyugi,rendbe fog jönni.Sok idő kell neki,de okés leszel.Mért fontos neked ennyire a kondi?Van ott valami jó srác?-kacsintott.Abban a pillanatban odament Dávid Zoli mellé
-Csá,mi még nem ismerjük egymást.Dávid vagyok.A barátja.Hogy vagy ma?-fogott kezet a barátom a gyógytornászommal
-Ja,vettem a lapot nyugi leülhetsz-intette le Dávidot.
Hát igen,ez csodás
Egy kis idő múlva Zoli elment Klarisszával,mert őt másik terembe kell vinni,ami kicsit...szökés biztosabb,Martin és Bence meg inkább elmentek,mondván mi járunk Dáviddal,szóval kell nekünk a tér. Hát nem ágáltam annyira a dolog ellen
-Na kettesben maradtunk.Meg még ott a debilgyerek-ismertette a helyzetet a barátom.A barátom..de jó kimondani
-Ne szítsd a feszültséget.Én se szeretem,de ez van,ezt kell szeretni.
-Bocsáss meg-azzal megcsókolt
-Hát nem tudom megtudok-e bocsájtani-mondtam nevetve,és  erre megint megcsókolt
-Most már kicsit jobb-utaltam arra,hogy még bírom a smárolást,és vette a lapot,szóval megcsókolt újra,és újra.
Sajnos nem maradt sokáig ,csak délig,mert neki is le kellett lépnie a házat megnézni.Elköszönt,elment,és kettesben maradtam Milánnal
-Bármi is lesz,örülök,hogy most boldog vagy-próbált kedves lenni
-Az király-mondtam kedvetlenül.Annyira már nem bírom,sőt inkább úgy mondom,hogy egyáltalán nem. Oké kedves volt egy darabig az elején,de aztán bunkó lett.
Apu beugrott köszönni,behozta nekem a laptopot,aztán felhívták hogy be kéne mennie szájsebészetre,úgyhogy futott is,én meg felmentem face-re
Zsolt írt rám
Zsolt:Szia
Rebeka:Szia
Zsolt:Ha majd meggyógyulsz meg minden....nem lenne kedved eljönni egy randira?:)
Rebeka:Az az igazság Zsolt,hogy nekem van barátom,szóval...
Zsolt:Ja,jó,akkor mindegy
Zsolt kijelentkezett!
Hopszi,szegéyn...