Másnaposok

Vasárnap reggel a kunyhóban ébredtünk
-Basszus,mi történt?-kérdeztem
-Ne ordítsd-kiabált Ádám-full másnapos vagyok...
-Én is...aaaa.Most hallgathatnánk Taio Cruz Hangover című számát-próbáltam feldobni a hangulatot
Ádám telefonja megcsörrent
-Vedd már fel,beszakad a fejem-szenvedtem
Felvette.És az anyja volt,aki kereste őt,azt hitte baj van,hogy nem alszik otthon a gyerek
-Haza kell mennem.És neked is.-közölte
-Nekem is?-néztem nagyokat
-Mér' itt maradsz?-
-Nem nem
Egymásba karoltunk,hogy támogathassuk egymást,és sétáltunk hazafelé.
-Te nem szoktál csak úgy kicsapongani. Mi történt?-tért a lényegre az uncsim
-Milán...Zsolt....minden sok volt-közöltem szomorúan
-Tessék.Emlékszel erre a házra?Itt laksz-mutatott röhögve az otthonomra
-Ja,köszi.Szia-köszöntem el,és bementem a házba
Szerencsére csak egy levél várt: ,,Fogorvosi konferencián leszek egész héten,anyádat benntartják a kórházban.A ház maradjon egyben,míg haza nem érünk.Puszi"
Legalább nyugodtan szenvedhetek itthon Hangover yeah...
Azt hittem csak nyugodtan fekszem a szobámban  és alszom. Aha,aha,se.
Úgy 11 körül kopogtak,szóval felvettem a köntösömet,és a mamuszomat,majd lementem az ajtóhoz.
-Szia Márk-köszöntem,és közben fogtam a fejem,csak úgy hasogatott
-Rebeka,baszki tőlem piálni mentél??-akadt ki
-Részben.De nagyon ki voltam Márk.És most is-és igen,mert miért is ne,a változatosság kedvéért ismét sírtam.
Magához húzott,és átölelt. Körülbelül fél percig álltunk így,aztán felfogta,hogy kicsit nehéz egy helyben állnom,ezért felemelt,és a szobámba vitt,ahol letett az ágyra
-Figyelj.Milán tényleg nincs jól...ne haragudj meg rá...-próbált javítani a barátja helyzetén
-Aha,mint amikor lehülyézett?De nézzem el neki?!Komolyan?-néztem rá.-várj,sms-em jött
Milántól.
,,Hétfőn nem megyek suliba. Gyere az erőhöz majd suli után,mint multkor. Milán♥"
Visszaírtam,nyersen:
,,Bocs.Kondiba megyek.És csak miattam nem kell kihagynod a sulit.Nekem nem fáj az arcodat bámulnom."
-Ki volt az?-kérdezte Márk
-Nem fontos-válaszoltam
Maradt úgy délután 1-2-ig,dumáltunk kicsit,aztán elment,mert hívta a mamája,hogy segíteni kéne fát vágni.
A nap innen pokoli lassan,és fájdalmasan ment. Fájt mindenem egész nap.De nem bántam meg a tegnap estét. Legalább nem gondoltam Milánra azalatt az éjjel alatt.
Ötkor elmentem letusolni(igen ilyen korán) mert féltem,hogy bealszok,ami így is lett.Hatkor még facebookon beszéltem Dáviddal(Akkor már csak telefonról voltam fenn) és a nagy beszélgetés közepette,elaludtam. Valami ilyesmi volt a vége
Dávid üzenete:Figyelj aranyom.Tudom,hogy nehéz.De minden meg fog oldódni.Ha más nem is,az vigasztaljon,hogy én itt vagyok.És bármi van,rám számíthatsz.Hívhatsz éjjel is,suli időbe is.Miattad még a tanárt is leoltom.Oké?♥
Rebeka üzenete:Köszönöm!!!!Imádlak♥♥