Vallomás

Egész éjjel azon agyaltam,hogy most mi lesz(és még azon is,hogy kezd hiányozni Milán,nagyon,nagyon,de ez részletkérdés). Mármint nem azon,hogy összejöjjek-e Martinnal,mert egyértelmű,hogy erre nem fog sor kerülni.Inkább azon agyaltam,hogy ezt Dávidnak tudnia kell. Végül is kíváncsi voltam Martin véleményére,ezért dobtam neki egy sms-t
Rebeka:El kéne mondani Dávidnak,hogy megcsókoltál
Martin:Összejövünk?:$
Rebeka:NEM!Nem úgy értettem.Hanem,hogy tudnia kell mi történt.  gyertek ide mindketten. És elmondjuk neki. A biztonság kedvéért jöjjön Bence is,én meg idehívom Ádámot,nehogy bunyó legyen
Martin: 10 perc múlva ott vagyunk...
És igen,10 perc múlva tényleg itt voltak,ahogy Ádám is
-Na mi van édes?-köszöntött Dávid egy csókkal
-Beszélni szeretnék veled-ültettem le
-Baj van?-kezdett gyanakodni
-Én mondjam el?-kérdeztem Martint
-Hát én biztos Isten,hogy nem mondom el.Látod?!Nem is ültem mellé
-Valaki mondja már el mi a f*s van itt!
-Jó.Elmondom én.De ígérd meg,hogy nem kezdesz el verekedni
-Most már valaki nyögje el,hogy mi van
-Tényleg Rebeka,én minek kellek?-szólt közbe Ádám.Aztán Bence is elkezdett beszélni,végül mindenki egymás szavába vágott,amikor elkiáltottam magam:
-Martin megcsókolt
Beállt a néma csend. Kicsit mindenki pihenőre fogta magát,hogy feldolgozza a hallottakat
-Hogy mit csináltál?Tesó kinyírlak.Miutááán feltettem egy kérdést-nézett rám Dávid-ugye nem estél bele Martinba?
-MI?!Fúúúj,dehogy-fintorogtam-mármint,bocs de nem. Ez képtelenség
-Jó,akkor mielőtt elkezdődik a balhé,én is kérdeznék-ragadta meg a pillanatot Ádám-Én minek kellek ide?
-Féltem,hogy Dávid elkezd bunyózni,ezért idehívtalak,hátha meg tudod akadályozni
-Nem.Nem bunyózok.Megtörtént és kész. Nem tehet róla,hogy beléd esett. És nem fogok ilyenen összebalhézni a saját öcsémmel. Lány miatt nem. Addig nem,amíg újra nem csinálsz valamit.Mert akkor Martin drágám,véged van-röhögte el Dávid. Ezt nem gondoltam volna.Hogy ilyen éretten kezeli majd az ügyet.Azt hittem feldühödik.De persze,mért is gondoltam ezt?! Ő nem Milán.
Milánról jut eszembe,kezd nagyon hiányozni.Pont csak egy pillanatig gondoltam rá,amikor bejött
-Őőőőő,azt hittem nincs itt senki.Visszajöjjek később?-nézett rám
-Nem,dehogy.Szerintem nem zavarsz senkit
-Nos,ami azt illeti,engem igenis zavar.De nem dönthetem el ki látogasson el,ezért lelépek-szólt közbe Ádám.
-Hallod,bro veled tartok-értett egyett Martin
-Én is-Loholt utánuk Bence
-Ééén nem. Én végighallgatlak-,,mosolygott" Dávid Milánra
-Oké,mért is ne.
-Figyelünk-rebegtette a szemeit a barátom.-na jó. Nem.Nem csinálom ezt.A kettőtök dolga.Veszekedjetek,vagy béküljetek ki,nekem mindegy. De meg ne merd bántani megint,mert akkor szétszedlek-azzal kisétált az ajtón
-Rebeka.Megérteném,ha nem akarnál kibékülni velem.Egy köcsög voltam,nagyon jól tudom.De szeretlek.És minden csak azért volt,mert féltelek.Nem akarlak elveszíteni. Ez után a Bellás ügy után félek,hogy elveszítek egy olyan fontos személyt az életemből,mint amilyen te vagy.És nekem nem ciki kimondani amit érzek. Az tény,hogy belédzúgtam,és normális emberek így nem vállalnak be barátságot,de megpróbálhatnánk. Én tovább fogok lépni,és nem leszek köcsög. Ami téged illet..neked nem kell változnod.Te tökéletes vagy.És ezt két okból mondom:Egyrészt mert a benga pasid tutu hallgatózik,és nem akarok gondot-itt elnevette magát,majd újra megkomolyodott-másrészt mert ez igaz.Tényleg,hibátlan vagy.Az én szememben legalábbis. Szóval bárhogy döntesz is,én tisztelni fogom.És ha azt mondod,hogy menjek el,azt teszem,még ha fáj is.
Na?
-Aj,de p*cs,gyere ide-tártam ki a karomat,és megöleltem.
Szent volt a béke.Mindenki mindenkivel jóba volt,visszajöttek a fiúk a terembe,pluszként jött még Márk,Laura,Glória,Noémi, Krisztina is(a legjófejebb  csapattárs a világon),és Ricsi.
Annyira jó volt,tök sok ideig voltak nálam,néha leléptek,de aztán mindig visszajöttek.
És a legjobb,hogy kibékültünk Milánnal.Most nincs feszültség,szerencsére. Mondtam volna,ha igaz lenne. De nem,ugyanis délután 5-6 körül betoppant Zsolt
-Sziaaaa...ácsiácsiácsi! Milán?Mit keresel itt?-nézett nagyokat
-Csá neked is. Kibékültünk Rebekával-mosolygott
-Na ne már. Rebeka,ugye ez nem komoly?
-Mért ne lenne?
-Mert ő egy p*cs
-Igazán?Szerintem inkább te vagy az
-Így gondolod? B*TCH! Én leléptem. Nem vagytok méltók arra,hogy egy légtérben legyetek velem
,,Nem vagytok méltók arra,hogy egy légtérben legyetek velem" ?!?!?! Oké,ezen röhögtünk egész délután. Miss Zsolt megszólalt.