,,Péntek,az én napom..." se!

Reggel elég álmosan keltem az éjszakai ,,riadók'' miatt.Dávid még okés,persze hívjon fel.De Milán hagyjon már békén.
Hajnal hétkor (na jó,az már annyira nem hajnal) bejött hozzám Zoli.
-Jó reggelt,áttollak kötözésre-mutatott rá a tolókocsira
-Neked is,okés
A doktor úr szerencsére nem tapasztalt semmi rosszat a lábammal azon kívül,hogy több mint egy hónapra elfelejthetem a sportolást....nagyszerű...
Mire visszakerültem a termembe,szerencsére megérkezett a reggeli.De nem csak a reggeli,hanem vele együtt Dávid is
-Sziaa-köszöntem neki
-Szia-csókolt meg
-Mielőtt megijednél,nem.Nem próbálkoztam még reggelit is csinálni,inkább vettem
-Mit szidod magad?Nagyon finom volt a lasagne
-Ha te mondod. Tessék,hamburger
Mivel látta rajtam,hogy nagyon álmos vagyok,nem tudta kihagyni megjegyzés nélkül
-Mit csináltál éjjel?Úgy néz ki az arcod,mint a Körből a csajnak,aki kimászik a kútból
-Először is kössz a bókot,tudom,hogy jól nézek ki-röhögtem-amúgy meg először te hívtál,amivel nem volt semmi gond,de hajnal kettőkor Milán is megtalált a hülyeségeivel
-Milán?!Mi a ....?
-Hát be volt rúgva,és elkezdett hülyeségeket hadoválni,de nem fontos.
-Figyelj,Rebeka. Én nem bírom azt a srácot,hogy őszintén megvalljam.De ha úgy érzed,hogy hiányzik nyugodtan békülj ki vele,én nem csinálok gondot az ügyből,amíg nem bánt.
-Nagyon édes vagy,köszönöm-és megcsókoltam
-Mikor mentek haza?
-Hát anya már vasárnap haza akar menni,de győzködöm,hogy maradjunk kicsit,és akkor tovább ápolgathatlak
Erre csak mosolyogtam,nem tudtam mit mondani.
Körülbelül délig volt velem,közben kicsit beugrottak a tesói is megnézni,hogy hogy vagyok,aztán elmentek.
Akkor még nem sejtettem,hogy egyikük visszajön...és nem Dávid..
Szóval a délután unalmasan telt,ha nem nézem az sms-t amit kaptam
Milán:Bocs a tegnap éjszakáért. Kicsit nagyon berúgtam
Rebeka:Kicsit nagyon?!Nagyon nagyon. Pia nélkül is egy idióta vagy,hát még amikor be vagy lőve
Milán:Jó b*zdm*g sajnálom ilyen vagyok nem tudok mit csinálni
Rebeka:Igen,ilyen vagy.Sajnos nem az vagy,aki az első pár napba voltál.De tudod mit?Mindegy.Menj Tündihez,és kényeztesd el a ,,juttatásaiddal'' :DDDDDD
Milán:Nocsak,nocsak.Valaki féltékeny!
Rebeka:Cseppet sem. Ezt úgy értettem,hogy ,,menj a pokolba,és hozzám se szólj többé!"
Milán:Rendben cső
Rebeka:cső
Még ilyet.Bocsássak meg?Nem nem nem nem nem.Biztos,hogy nem. Előttem adta a szépet,közben meg ler*b*nc*zott...tuti hogy nem bocsájtok meg neki.Amúgy is.Neki ott van a Tündikéje,szeresse őt.
Nagyon ideges voltam,egész délután csak erre a gyökérre tudtam gondolni,szerencsére(najó,ez nem ide illő szó) a gondolkodásomat megtörte Martin,aki látszólag sietősen jött be hozzám
-Szia-köszönt lihegve
-Szia.Mi történt?
-Semmi,csak siettem ide
-Tesóid?
-Lényegtelen.Más miatt jöttem-azzal elkezdett közelíteni hozzám-figyelj.El kell mondanom valamit
-Jó,mond
-Én..szeretlek-és megcsókolt
-Mi?Nem.Hagyj.Nem csinálhatjuk ezt
-Miért?Dávid miatt?
-Igen.
-Nem baj,majd lebeszélem vele,hogy az enyém vagy
-De én nem szeretlek
-De majd idővel fogsz
-Nem,dehogy is.Szállj le rólam,hallod!
-Kérlek,Rebeka
-Nem.Csak menj el!-szerencsére ki ment,hallgatott rám.
Nem tudtam mit csinálni,felhívtam Glóriát,aki azt mondta,hogy mondjam el Dávidnak.Nem értettem egyet.Akkor lehet,hogy megutálná Martint. Inkább felhívtam Laurát,aki ugyanazt mondta,mint az előző barátnőm.Valakitől hallani akartam azt,amit én gondolok,ezért Márkot hívtam,és telibe!Ő azt mondta,amit hallani akartam.