2013. július 20., szombat

Laura

Reggel már nyolckor kelnünk kellett. Hunor küldött egy sms-t Rolinak,aki miután elolvasta elkezdett keltegetni
-Jó reggelt-noszogatott
-Még öt percet-mondtam,és a hasamra feküdtem
-Kelj fel kicsi ribii-cukkolt
-Rohadj meg!-mondtam,miközben a párnába temettem az arcomat
-Kelj már fel,mindjárt jön a reggeli-röhögött
-Kajaaaa-pattantam fel,egy kicsit túl gyorsan is. A lábam iszonyatosan fájt
-Jól vagy?-guggolt le elém
-Ja,csak kicsit hamar akartam felkelni-mosolyogtam,és megpróbáltam megint felkelni. Úgy látszik elfeküdtem a lábamat
-Fáj,mi?
-Ja,kicsit.Szerintem csak elfeküdtem-mondtam,majd elkezdtem mozgatni,hátha jobb lesz. Kicsit megtornásztattam,és utána már tényleg nem fájt.Szerencsére pont megjött a reggeli.
Mindkettőnk egy-egy óriási szendvicset kaptunk,tele salátával,paradicsommal,paprikával,és valami azonosíthatatlan,de finom szósszal felöntve. Mellé gyümölcslevet,és egy szelet műzlit tálaltak.
Miután végeztünk a reggelivel,Roli elment fürödni,addig kikerestem a bőröndömből a laptopomat,és bekapcsoltam. A skype betöltődött,de annyira nem érdekelt.Inkább bejelentkeztem Facebookba. Nem jött sok értesítő,csak pár üzenet.
Szabi:Mit csinálsz vasárnap?Focizni kéne :DDDDD
Rebeka:Pesten vagyok egész hétvégén,bocsi :s

A következő üzenet Dávidtól jött,egy kicsit furcsa volt amit írt.Bár lehet,hogy csak a szakítás miatt tűnik különösnek
Dávid:Szia széplány,hogy vagy?:) Milyen a nagyváros?:D Hallom Rolival kell egy szobában aludnod,remélem nem próbálkozik;) Szólj,ha gáz van,és indulok is.:D<3
Rebeka: Szia,jól vagyok,Bp szép,csak semmit se látok belőle,mert non stop egy pincében próbálunk. Igen,Rolival vagyok elszállásolva,de nincs vele semmi gond. :D
Az utolsó bejövőm Leilától érkezett.Amikor megpillantottam a nevét,kissé furcsálltam,hisz ő is itt van,de megnyitottam
Leila: Kristóffal együtt lakni szörnyű :cccc mindent szétdobál,olyan,mint egy állat>< egyfolytába böfög,és tévézik.Először táncolni se akart,egy órán át noszogattam,de semmi!!Mi lesz most?!?!?!?!
Rebeka:Nyugodj meg,és 10 perc múlva gyere át
Leila: Oké...
Szerencsére Roli pont kijött a fürdőből,ezért gyorsan ismertettem vele a helyzetet,utána pedig elmentem fürödni. Mikor végeztem,Leila és Roli már nagyban próbáltak
-Szia Leila,jól vagy?-öleltem át
-Aha,fogjuk rá-mondta szomorúan
-Hányasba is laktok?
-Tőletek balra kettővel.A számot nem jegyeztem meg
-Mindjárt jövök-mondtam,és elindultam az ő szobájuk felé,majd erőteljesen bekopogtam. Kristóf félmeztelenül nyitott ajtót..
-Igen?
-Neked is jó reggelt!Na,engedj már be-türelmetlenkedtem,majd bementem
-Mi kéne?
-Gyerünk,öltözz!
-Mi?
-Csináld amit mondtam!-ordítottam le,és szegény össze is rezzent,de nem érdekelt. Gyorsan felkapott valamit,én pedig átkísértem a mi szobánkba
-Leila itt a párod,próbáljatok együtt,mi is mellettetek leszünk Rolival-utasítottam
-Én nem próbálok-szögezte le Kristóf,mire felpofoztam
-Mit mondtál?-kérdeztem csípőre tett kézzel.
-Én,nos...azt,hogy most azonnal táncolni akarok-javította ki magát,mire bólintottam és elkezdtük a társastáncot.Tud ő táncolni,ha akar. Ez a gyakorlás nem volt olyan vidám,mint amilyen általában szokott lenni.Mindenki kizárólag a párjára,és a lépésekre figyelt. Úgy a harmadik próbálásnál már jól ment,de még egyszer elpróbáltuk,hogy tökéletesíthessük,ami sikerült is.
-Na,ugye,hogy nem volt nehéz?-néztem Kristófra,mikor már a kanapén ülve pihentünk
-Nem,persze,hogy nem-forgatta a szemeit.
Sajnos nem volt sok időnk a lazításra,hiszen Hunor bejött szólni,hogy 10 perc múlva találkozunk a pincében,és forgatásig ott fogunk gyakorolni. Király...
A csapat időre lent is volt,és elkezdtük az edzést. Jobban ment minden,mint tegnap,de a földről felszálló por még mindig zavart minket. A legrosszabb helyzete Máténak volta,akinek porallergiája van,ő állandóan tüsszögött,és folyt az orra..
-NEM NEM NEM!-üvöltött a főnök-Kitti ne cibáld már a párodat
-De nem tud táncolni-mutogatott a hisztiző lány
-De tud,csak nehéz egy olyan hárpiával,mint amilyen te vagy-oltotta le Kittit...húha. A csaj ezt jól megkapta.Egy percre mindenki lefagyott,és várta a fejleményeket. A két fél farkasszemet nézett,amiben a Főnök győzött. Kitti lenyugodott (érdekes,egyfolytába divatmárkákat gagyogott: Chanel,Gucci és a többit nem értettem,olyan halkan mondta),és folytathattuk a próbát.
Hunor nem hazudott,tényleg egészen a felvételig gyakoroltunk,utána buszra szálltunk,és elutaztunk a forgatás helyszínére,ahol a sminkes,a stáb és Tayler már várt ránk
-Sziasztok-köszöntünk hangosan,mikor beléptünk
-Gyerekek!-jött oda gondolom a rendező- gyerünk fel az öltözőbe,és vegyétek fel az egyes ruhát!
Mi hallgattunk rá,és felmentünk. A mostani szerelés szerencsére nem mutatott sokat,aminek azt hiszem a fiúkon kívül mindenki örült.
A nap hihetetlen lassúsággal telt,mindenki unta,hogy éjjel nappal táncolnunk kell,de amikor felmentünk a színpadra az összes táncos arcára mosoly ült. Ezért éri meg táncolni. Azalatt mindent kiverhetsz a fejedből,és csak a pillanatnak élsz.Megtanít csapatban dolgozni,és alkalmazkodni. Azt hiszem,a mai felvétel volt az eddigi legjobb,amiben én is benne lehettem
-Végezetül-kezdte Tayler-köszöntsük az egyik táncost,aki nem rég jött ki a kórházból.Rebeka,idefáradnál?
Ezt nem hiszem el!Az elején kicsit megilletődve,aztán teljesen normálisan válaszoltam a kérdésekre.
-Milyen érzés a munkatársaiddal táncolni?
-Nagyszerű. Azt hiszem,itt nem csak munkatársaim,hanem a barátaimmá is váltak. Egyszerűen imádom őket,és egy álom velük dolgozni
-Ki az a srác,akit a legjobban megkedveltél?-kacsintott
-Tudom mire megy ki a játék Tayler,de ha már megkérdezted. Én a legjobban Rolit kedveltem meg-mondtam,és mindenki az említette nézett,ő pedig meghajolt és végig azt óbégatta: ,,köszönöm,köszönöm. Nem kellett volna. Ó egy csokor?Imádom a rózsát"
-Köszönjük,hogy néztetek minket,jövő héten találkozunk,sziasztok!-köszönt el a műsorvezető
-VÉGE-kiabált a rendező,és mindenki fellélegzett
-Rebeka beszélt a tévében-jött oda Leila és sikítozva elkezdtünk ugrálni
-Rebeka engem szeret a legjobban-csatlakozott be Roli
-Nem is,mert engem-jött oda Laura,majd szépen lassan mindenki együtt hülyült velünk.
-Gyerekek-jött oda ugrálva Hunor-este hatig szól a szobafoglalás,addig ha gondoljátok körülnézhettek a városban,maradhattok a szálláson is,de hatra mindenki legyen a hotel előtt
-Király,akkor mit csinálunk?-néztem a lányokra
-Mutatnom kell neked egy új koreográfiát,egész este ezen dolgoztam-mondta Laura
-Oké,akkor menjünk fel a szobámba-mosolyogtam.Felszálltunk a buszra,majd nem sokkal később meg is érkeztünk.
-Na,akkor-kezdte Laura,mikor már a szobában voltunk-a children of distance márványtábla helyett című zenére találtam ki ezt a kis semmiséget
-Ne beszélj,csináld-mondta Roli,a lány pedig hallgatott rá,és elkezdte.Valami break féleséget eszelt ki az említett zenére,és nagyon jól csinálta. Annyira király volt,hogy a végére mi is beszálltunk,és megtanultuk
-Hé-szóltam közbe-mi lenne,ha megbeszélnénk Hunorral,hogy ezt előadhassuk a műsorban?
-Ő...de mindenki?-fintorgott Laura
-Nem,dehogy.Csak akik itt vannak most-mosolyogtam (Egyébként Leila és Roli volt még Laurán és rajtam kívül a szobában)
-Király,idehívom-mondta Roli,és elkezdett tárcsázni a telefonján. Öt perc múlva Hunor már a kanapén ülve nézett minket
-Ez nagyon jó srácok,ezt betesszük-mondta-mi lenne,ha  felvenném videóra?És megmutatom a Főnöknek
-Király-mosolygott Laura. Látszott rajta,hogy boldog
A maradék idő ami volt,mind arra ment el,hogy fejlesszük a Laura által kitalált táncot. A nap végére szinte tökéletes lett.
A buszon is megpróbáltunk táncolni,de nem jártunk sikerrel.Szűk volt a hely,és a sok kanyar miatt állandóan dölöngéltünk. Ezért inkább énekeltünk..igazából csak egy dalt tudtunk a süs fel napon kívül.Mégpedig a boci boci tarkát,így azt nyomattuk egész hataúton.
Mikor a busz leparkolt a házam elé,fájdalmas búcsút vettem a többiektől,és szépen lassan lesétáltam,és bementem a házba.
Nem sok mindent csináltam,csak bepakoltam holnapra,és Facebookoztam. Aztán olyan 10 körül elmentem aludni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése